A vár megújítása érthetően nemzeti ügy, de nem mindig sikerül róla érthetően beszélni, pedig az is nemzeti ügy.
A világraszóló építészeti egységek léte és hatása mindennapi életünk szövetének egyik legfontosabb szála, visszaszövése a budai Vár esetében a nemzet egységének és szellemi erejének történelmi jelentőségű gesztusa
– mondta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hétfőn, a vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építészeti konferencián a Várkert Bazárban az MTI tudósítása szerint. Fekete György hangsúlyozta: bízik abban, hogy a vár felújítását a legjobb magyar szakemberek fogják elvégezni.
Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke fontosnak nevezte, hogy a tervezés-építés folyamatának kezdete előtt a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki, együttgondolkodás és nemzeti párbeszéd jöjjön létre.
A Nemzeti Hauszmann Terv keretében 2024-ig több lépcsőben újulhat meg a budai Vár. A hétfőn kezdődött kétnapos szakmai konferencia fő szervezője a Miniszterelnökség, társszervező az MMA építőművészeti tagozata és a MÉK.
Noha a budai Vár felújítása nem várhat, a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni
– hangsúlyozta az építészeti konferencia megnyitó beszédében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
L. Simon László kiemelte: nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, amelyhez hozzányúlni csak a megfelelő körültekintéssel szabad.
A minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamatot azonban csak a társadalom és azon belül a szakma bevonásával lehet elképzelni
– tette hozzá a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara szervezett kétnapos konferencián.
