Mint az a nemrégiben Weimarban megnyílt „Mozarttól Napóleonig” című kiállításból kiderült, a vén Goethének a világirodalom legnagyobb remekműveinek megírásán túl volt egy másik szenvedélye is.
Johann Wolfgang von Goethe, a német irodalom nagymestere mániákus gyűjtögető volt. A weimari Schiller és Goethe Archívum által megrendezett kiállításon bemutatott tizenkét ritkaság csak töredéke a Goethe által összeszedett 2000 darabos gyűjteménynek, ami több, mint 1500 híres személyiség – politikusok, művészek, filozófusok és irodalmárok – „holmiját” tartalmazza.
Goethe nagyjából mindent gyűjtött: kéziratokat, leveleket, családfákat, feljegyzéseket, rajzokat, kottákat, vagy egyszerűen csak aláírásokat. Így kerülhetett most az érdeklődők szemei elé egy soha nem látott Napóleon-autogram, vagy éppen egy Mozart által lejegyzett partitúra. Mi több, bár a kiállításon nem látható, de az Archívum kurátora szerint Goethe gyűjteménye még egy Napóleontól neki írt levelet is tartalmaz.
Goethe gyűjtési szenvedélye az író élete utolsó huszonöt évében vált ilyen mértékűvé, ebben az időszakban tett szert a gyűjtemény nagy százalékára. Amint arra Evelyn Liepsch, a kiállítás kurátora rámutatott, ez feltehetően az író legközelebbi barátjának, Friedrich Schiller 1805-ös halálának köszönhető. Innentől kezdve Goethe egyre inkább csupán egy „történelmi szűrőn keresztül tekintett saját életére is”.
Valóban, maga Goethe levelei is azt mutatják, hogy az író nem csupán ragaszkodott gyűjteményéhez, de az emlékezés és a kapcsolattartás egy különleges módjának is tartotta:
Képesek megidézni, előhívni azokat a szellemeket, azoknak a személyeknek a szellemét, akik már távol vannak tőlünk vagy eltűntek.
A tervek szerint pár éven belül pedig Goethe össze munkája elérhető lesz az interneten is.
