Régi épületekben, várakban, vagy romjaik közt járva gyakran elmélázunk azon, hogy milyen lehetett a bizonyos vár több száz évvel ezelőtt. A szerencsésebb épületek túlélték ugyan a történelmi viharokat, de számos vár ma már csak részben, vagy töredékeiben látható.
1. Tokaj vára a 15. és a 17. században
A Tokaj területén épült vár mára elpusztult, csak az egyik fal maradványai állnak. A tiszai átkelőhely védelmét ellátó vár négy kistáj, a Tokaji-hegy, a Bodrogköz, a Taktaköz és a Nyírség találkozásánál alakult ki. Két oldalról a Tisza és a Bodrog, a harmadik irányból egy mesterséges csatorna vette körül, így egész évben, de különösen áradáskor csak vízen lehetett megközelíteni.
A várban a 14. században az emeletes lakótorony épült fel, majd a négy kerek toronnyal megerősített belső vár. A 15. században palotaszárnyak, a 16. században a bástyák előterét pásztázó vasalóbástya, majd külső vár épült. Ezt a 17. században modernizálták, ám a vár további gyors pusztulását a helyreállítások nem tudták megakadályozni, az újabb erődítések pedig földből és fából készültek.
2. Huszt vára
A huszti vár a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A várrom a mai Ukrajna területén található. A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bírt, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros védelmét is ellátta. 1541 után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált.
A Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt, a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár ugyan utasítást adott a lerombolására, de ez ekkor nem történt meg. 1766-ban villám csapott a tornyába, majd a tűzvészben a lőporraktár felrobbant és ez maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá. Utolsó épen maradt bástyája 1798 nyarán dőlt le. Ma a várat szinte teljesen benőtte a növényzet, de romos állapotában is nagyszerű látványt nyújt.
3. Déva vára
Déva vára erődítmény volt az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán. A 16. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba. Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Várad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak.
Szerepe később egyre csökkent, a 18-19. század fordulóján veszítette el teljesen jelentőségét. 1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem apó és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt. A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor. Ma romos állapotban van. 2008-ban a Hunyad Megyei Tanács finanszírozásával nagyszabású helyreállítási munkálatok kezdődtek.
4. Sárvár
A teljesen épségben megmaradt középkori vár Sárváron a Rába folyó nyugati partján található. A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, ekkor Károly Róbert királyi birtoka volt. Több tulajdonos után végül Sárvár lett a központja a Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket.
A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta, ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. Itt élt Nádasdy Ferenc és Báthori Erzsébet is. III. Nádasdy Ferenc építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, majd a vár gróf Draskovich Miklós tulajdonában is volt. A 18. század második felében Szily Ádámé volt, ő festette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg.
5. A Tatai vár
A vízi várat Tatán az Öreg-tó partján Luxemburgi Zsigmond király építette 1397-1409 között, vélhetőleg a Lackfi család korábbi erődítményének a helyén. A négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak. A várat I. Mátyás király az 1470-es, 1480-as években újjáépítette, a belső várat második emelettel bővítette, kívül pedig új falövet emeltetett egy falazott vizesárokkal.
Halála után a várat fia, Corvin János örökölte, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. A mohácsi csatavesztés után portyázó török csapatok Tata környékét feldúlták, de gróf Cseszneky György kapitány a várat sikeresen megvédte. A 16. században három bástyát építettek az épülethez, majd a várat az Öreg-tó vizével elárasztott vizesárokkal vették körül. Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban felrobbantotta a várat, amit később 1727-ben a tatai uradalmat galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg. A 19. században tűz pusztított a várban.
