Virginia Woolf naplóiból és leveleiből, Szlukovényi Katalin bevezetője, válogatása és fordítása.
„Biztosíthatlak, hogy egy tollpihével feldúlom a legszabadabb gondolkodót és a legvakmerőbb életimádót is – bár a logikához tökfej vagyok.”
Su-la-ce: Feljegyzések Lin-csiről – Közreadja Sári László.
„Aki önmaga mestere, nem változik külső hatásra. Nem változtat rajta se jómód, se dicsőség, se nélkülözés, se romlás, se múlás, se világomlás. A méltóságunk nem engedi meg. Sőt, megköveteli, hogy a nagy bajban úgy viselkedj, mint aki ura az Időnek. Ha a tiéd a Létezés, tiéd a Múlás, akkor tiéd az Idő is. Legalábbis egy része. Saját Időd van, Taj-jüan.”
Alvaro Mutis: Karavánszeráj (Imreh András fordítása).
„Van egy hivatás, amelynek fel kell készítenie a legsüketebb csatákra, a legfinomabb kiábrándulásokra. Csakhogy női hivatás ez, férfiaknak mindörökre tiltott. E hivatás gyakorlói mossák a mértéktelen és javíthatatlan szerelmesek szobrait, és olyan fogadalmi adományt ásnak el a lábuknál, amely idővel elemészti a márványt és szétmarja a legmakacsabb fémet is.”
Bertók László, Jász Attila, Csehy Zoltán, Debreczeny György, Németh Zoltán, Püspök Lívia, Szentirmai Mária, Kácsor Zoltán, Polgár Péter és Tőzsér Árpád versei
Deák László: Repkény
Limpár Ildikó, Szőcs Henriette és Réti Attila prózája
Karátson Endre: Jász Attila
Hernádi Mária: A rejtett munkahipotézis – Megjegyzések az ottliki Rr-hez
Tolnay Imre: A hétköznapok természetrajza – Szentgyörgyi József rajzaihoz
Horváth Imre: Bertók László: Pénteken vasárnap, Ujlaki Csilla: Tőzsér Árpád: A vers ablakán kihajolva, Komálovics Zoltán: Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének, Kolozsi Orsolya: Csehy Zoltán: Homokvihar, Juhász Attila: Zalán Tibor: Göncölszekér, Szalai Zsolt: Szoboszlai-Kiss Katalin: Poszeidóniosz – Töredékek és kommentár című könyvéről
Képek: Szentgyörgyi József rajzai{jcomments on}
