A grúz Kukorica sziget ott toporog a várakozók között az Oscar ajtaja előtt, és ennek a filmnek Ragályi Elemér volt az operatőre.
A grúz George Ovasvili munkája Karlovy Varyban Kristály Glóbuszt nyert, s akkor nepszava.hu azt írta, Ragályi Elemér lélegzetelállító operatőri teljesítménye nélkül nem biztos, hogy a film elnyeri a fesztivál fődíját. Most megismételhetjük: a szinte szavak nélkül, természeti környezetben játszódó történet egyik ereje a képek fenséges szépsége. Ragályi Elemért egy gyors telefoninterjúban kérdezte a Népszava: szerinte mivel nyerte meg az Oscar-előválogatók rokonszenvét a Kukorica sziget.
Engem is meglepett az eddigi nagy nemzetközi siker, hiszen egy nagyon egyszerű történetről van szó. De valószínűleg éppen ez fogta meg a döntéshozókat. Egy végtelenül egyszerű történettel mond ki a film általános érvényű igazságokat az értékekről, emberségről, az élni akarás bámulatos erejéről.
Másrészt ok lehet az is, hogy a Kukorica sziget filmnyelvileg végtelenül puritán, as ezzel párját ritkítja a mai filmes kavalkádban, abban az állandó erőfeszítésben, hogy mind csillogóbb-villogóbb filmnyelvvel álljon elő a mozi. Végül pedig ezzel az egyszerű történettel a film képes elbeszélni olyan tragikus helyzeteket, amelyek érzékeltetik az olyan peremországokban élő ember állandó bizonytalanságát, mint Abházia és Grúzia határvidéke.
A filmben egy egyszerű öregember kitalál magának egy hétköznapi megoldást, hogy úrrá legyen az állandó fenyegetettségen.
Ezúttal tehát van kiért szorítanunk, habár egyelőre ez csak az első lépés volt az Oscar felé. A kilences listára bejutott filmek közül öt nyeri majd el az Oscar-jelölést. Ragályi legutóbb 1990-ben volt operatőre egy olyan filmnek, amely megnyerte az idegennyelvű Oscart, ez volt a svájci Xavier Koller rendezésében A remény útja. Televíziós munkái közül a Raszputyinnal a műfaj legnagyobb elismerését, az Emmy-díjat érdemelte ki.
