Az Esterházy Madonna című kis méretű, befejezetlen táblaképen szabad szemmel jól megfigyelhető az alárajzolás, így a rajzok kontextusába helyezve a festmény jól bemutatja a művész munkamódszerét.
Fotó: Beliczay László
Hatvanhat rajzon és metszeten keresztül vizsgálja az érett reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Raffaello munkamódszerét és hatását a Szépművészeti Múzeum szerdától látható, Az eszmény diadala – Raffaello című kiállítása.
A tárlat középpontjában Raffaello hat rajza áll, ezek közül több a kiállításon is bemutatott rézmetszetekhez szolgált előrajzként, más munkák pedig freskók, nagyobb szabású alkotások előtanulmányaiként készültek. A Kárpáti Zoltán és Seres Eszter által rendezett kiállítás más alkotók – többek között Giulio Romano, Perino del Vaga, Polidoro da Caravaggio vagy Parmigianino – rajzain, metszetein keresztül végigköveti Raffaello több kompozíciójának utóéletét is – hangzott el a tárlat keddi sajtóvezetésén.
Kárpáti Zoltán emlékeztetett arra, hogy az 1520-ban, mindössze 37 évesen elhunyt mester komoly hatást gyakorolt a 16. század európai festészetére, a tárlat mégis elsősorban Raffaello és olasz kortársai, valamint követői kapcsolatát vizsgálja. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye több mint ezer 16. századi olasz rajzot és mintegy 4600 metszetet őriz, ezek digitális katalógusa 2012 óta az interneten is elérhető – jegyezte meg. .
A Mária mennybemenetele című rajz Raffaello korai korszakában, Perugiában készülhetett, amikor a később csodált mester még Perugino stílusában dolgozott. Már kiérlelt kompozíciót mutat A betlehemi gyermekgyilkosság című grafika, amelyről korábban azt feltételezték, hogy Marcantonio Raimondi rézmetszete után készült, valószínűsíthető azonban, hogy inkább annak előkésztő rajza lehetett – mondta el a művészettörténész.
Raffaello volt az első, aki felfedezte a műveinek sokszorosításában rejlő üzleti lehetőséget és gyümölcsöző munkakapcsolatot alakított ki a pápai fővárosban Raimondival. A festő később olyan népszerűségre tett szert, hogy a megrendeléseknek egyedül már nem tudott eleget tenni, így munkáinak nagy részét valójában népes műhelyének tagjai – mások mellett Giulio Romano, Perino del Vaga és Polidoro da Caravaggio – végezték el iránymutatásai, vázlatai alapján.
Ilyen dekorációs séma lehetett a római Sala di Costantino kifestéséhez készített Angyalfej is, amelyről valójában eldönthetetlen, hogy maga Raffaello vagy egyik, a mester stílusát tökéletesen imitáló munkatársa kezétől származik.
Ezért is nagy a művészettörténeti értéke a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye egyik csúcsműveként számon tartott Esterházy Madonnának: Raffaello kiállításon is bemutatott kis méretű, befejezetlen táblaképén ugyanis szabad szemmel jól megfigyelhető az alárajzolás, így a rajzok kontextusába helyezve a festmény jól bemutatja a művész munkamódszerét.
Egyetlen külföldi alkotásként kapott helyet a tárlaton Albrecht Dürer Vizitáció című fametszete olasz párdarabjával, amelyekhez a művészettörténet első szerzői jogi pere is kapcsolódik. A német művész számos lapját ugyanis – engedély nélkül – Raimondi Velencében nagy haszonnal nyomtatta és terjesztette, míg Dürer fel nem jelentette a rézmetszőt a város hatóságainál.
A Szépművészeti Múzeum reneszánsz grafikai kiállítása 2014. március 30-ig látogatható az épület mélyföldszinti Dór Piramisában.
