Két belügyes (az ifjabbak kedvéért: belügyminisztériumi dolgozó) sötét öltönyben, nyakkendőben ült a Kassák Klub egyik ablakának széles párkányán negyven éve, és jegyzetelt – Nógrádi Gábor írása
Éppen negyven éve, hogy két belügyes (az ifjabbak kedvéért: belügyminisztériumi dolgozó) sötét öltönyben, nyakkendőben ült a Kassák Klub egyik ablakának széles párkányán, és jegyzetelt, miközben odabent, vörös téglás falak között a Sebő együttes játszott, a közönség ülve hallgatta őket, esetleg táncolva dobbantgatott, vagy – ahogy a belügyes dolgozók állították – a Székely himnuszt énekelte, amit én nem is ismertem, amint azt be is vallottam a két belügyinek, amikor megkerestek a balatonakali klubvezető táborban (miért pont ott? miért nem a klubban? konspiráció, taktika, vagy csak fürödni akartak egyet?), és mint a Kassák Klub igazgatóját, felelősségre vontak a Székely himnusz miatt, amit valóban nem ismertem, de ettől függetlenül is hülyének tettettem magam, mert annyit már megtanultam Rákosi, meg a korai Kádár alatt, hogy a hatalomnak sem bizonygatni, se magyarázkodni, és pláne ellentmondani nem szabad, akár rendőr, tanár vagy főnök hatalmaskodik feletted, csak tettesd magad hülyének, mert azzal nem tudnak mit csinálni, legfeljebb lehülyéznek, ahogyan sokszor tették velem, de aztán békén hagynak, te pedig teheted a dolgodat tovább a legjobb belátásod szerint, amint a Sebő klubot is megszerveztem barátaimmal, Péterfi Ferivel, meg Héra Évával, meg a többiekkel (Kis Andris, Korpás Márta, Mészáros Ági stb.), a klubtagokkal, hiszen világos volt, hogy a fiataloknak tetszik ez a zene, a megzenésített versek, a népdalok, a táncok, és mi más dolga van egy vezetőnek, mint figyelni, mi tetszik a hozzátartozóinak, (mert hozzátartozónak nevezek mindenkit, aki egy adott területen hozzánk tartozik; szülőnek a családot, klubvezetőnek a klubot, tanárnak az osztályt, polgármesternek a községet, miniszterelnöknek a nemzetet, szóval bátran értelmezzük tágan a hozzátartozókat, egészen pontosan a hozzánk tartozókat), de persze nem mindenben kiszolgálva őket, azaz nem ehetünk tehénszart, csak mert egymilliárd légy nem tévedhet, ugyanis tévedhet, s éppen ezért fontos, hogy a vezető el tudja választani az ocsút a búzától, azaz tudja, na, jó: sejtse, de legalábbis remélje, mi az érték, és ha érték, amire a rábízott csapat, csoport, közösség vevő, akkor azt teljes erejével és képességével (értve ez alatt időt, energiát, pénzt és jóindulatot) igyekezzen elérhetővé tenni, azaz például népművelőként alapítsa meg a Sebő Klubot Sebő Ferenc, Halmos Béla és Koltay Gergely beleegyezésével, teljesen függetlenül attól, hogy neki tetszik vagy nem tetszik az a zene, bár tény, hogy tetszett, s gyerekem anyjával közösen tizenöt-húsz nótára is megtanítottuk a még beszélni is alig tudó Gergelyt, aki huszonöt év múlva operaénekes lett, többek között Lenszkij, Hoffmann, Rodolfo megformálója, s mindez nyilvánvalóan a Sebő Klubból indult, mint – részben – a táncház-mozgalom is, amely az énekelt versekkel együtt (s most jön a lényeg, amiért ezt a cikket írom!) a rendszer alapjait próbálta felcsákányozni a nemzetközivé higított nemzeti érzés megtisztításával, a masszává nyomorított egyéniségek felébresztésével, az atomizáltak közösségbe hívásával, a hamisított ideológiára pepecselt álkultúra valódi (eredeti? ősi? minek nevezzelek?) katarzist kiváltó alkotásokkal történő leváltásával, ami azt is jelenti, hogy a hülye belügyesek és gazdáik nem is voltak olyan hülyék, ha a hatalmuk megtartása forgott veszélyben, hiszen mindig megszimatolták, ha valahol repedt a rendszer, amely számtalan módon megnyilvánulhatott a munkahelyi teljesítmény visszatartásától Petri költészetéig, vagy a hétvégi telkesek százezreinek magángazdálkodásától a táncházig, ami persze azt is jelenti, hogy hamisít, aki a rendszerváltozást 1989-hez köti, és csak néhány pártalapítónak, esetleg reformernek tulajdonítja, miközben MINDIG JELEN VOLT A VÁLTOZÁSRA VALÓ TÖREKVÉS, ahogy a szikla sem egy pillanat alatt mállik szét, de évszázadokon át tartó erózió következtében, és a százéves embert sem az életkora öli meg, hanem az, ami vele száz év alatt történt, úgy a rendszerváltás is 1945-ben kezdődött, s ma sem fejeződött be, amikor a Sebő Klub alapításának negyvenedik évfordulóját megünnepelték az egykori Kassák Klubban, ahol a szónoki feladatot ellátó képviselő azt sem tudta, hogy mettől meddig dolgoztam a klubban, s időnként Nógrádi Györgynek nevezett, ami jelzi, hogy a hülyeség nem tűnt el a belügyesekkel és az illetékes elvtársakkal együtt, csak most elvtárs-uraimék nem kint ülnek az ablak széles párkányán, hanem bent a teremben.
A fotón Sebő Ferenc, Koltay Gergely és Halmos Béla látható 1974-ben.
Kép forrása: Rejtelmek
Könyvek olcsón az Írók Boltjából 
