Barokk kűr avagy a gyönyör filozófiája

A Barokk kűr avagy a gyönyör filozófiája egy színházi kísérlet annak a kérdésnek a megválaszolására, melyet az ember már évezredek óta próbál megfogalmazni, bekeríteni, megérteni, s koronként a saját képére formálni. Mi a szép, a gyönyör? Mi a szerelem? Mi a vágy?

Mottó: ‘Az agy, ha jól van stimulálva, nem tud különbséget tenni a valóság és nem valóság fogalma, a megtörtént és nem megtörtént, az igaz és a képzelt között.’

Ágens

A Barokk kűr avagy a gyönyör filozófiája egy színházi kísérlet annak a kérdésnek a megválaszolására, melyet az ember már évezredek óta próbál megfogalmazni, bekeríteni, megérteni, s koronként a saját képére formálni. Mi a szép, a gyönyör? Mi a szerelem? Mi a vágy? Több mint az érzéki világban megtapasztalt valóság? Ha több, mitől az? Filozófiai és esztétikai iskolák, irodalmi művek épültek e kérdések megfejtésére. A Barokk kűr buja, groteszk, ironikus, humort és élcet sem nélkülöző előadása választ keres, s talál. A szereplők beszélő nevei segítségül kínálkoznak a nézőkkel közösen bejárt képi és érzéki élmények feldolgozásában. A lehengerlő, lebilincslő Díva de la Vulva, az ártatlan, az emberi létet megtapasztaló Angelus, a szűzként megjelenő, majd kihívó Psyché, az önszerelmes, nyilaival önmagát találó Narcisszusz Cupido, a testi élvezeteket előnyben részesítő Perdita, a finom, nemváltó Androgün, mind-mind erős példázatai nevük jelentésének. Mulatságos és bizarr helyzeteket teremtve – botladozva keresik formájukat, a néző felszabadultan nevet, majd lélegzetvisszafojtva figyeli a szép áradását.