Basszus! Omega! – Ez egy életre szól címmel könyvet írt Mihály Tamás, az Omega együttes basszusgitárosa. A könyv felidézi a sikeres zenekar elmúlt évtizedeinek legfontosabb eseményeit.
Volt szabadidőm megírni, mert az Omega Oratóriumban nem vagyok benne, másrészt a zenekar pályafutása egyedülálló, értékes emberek alkotják, botorság lenne ezt nem megörökíteni, amíg lehet.
– fogalmazott a zenész keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A könyvről a Kossuth Kiadó ezt írja: „ez a megkapó őszinteséggel írott, fordulatokban és történetekben gazdag könyv nem csupán Mihály Tamás és az Omega együttes közös életéről szól, de érzékletesen jeleníti meg az elmúlt évtizedek Magyarországát egy olyan muzsikus szemével nézve, aki nem csak hangszerének és a közkedvelt Omega-dalok dallamainak avatott mestere, de remek elbeszélő is. Az élvezetes sztorik, a nagy belföldi és külföldi sikerek és alkalmi visszaesések krónikáját lejegyző szerző kendőzetlenül beszél a mitikus rangot elért rock-együttes belső életének ellentmondásairól és saját gondjairól-bajairól, örömeiről is. A könyv minden sorát áthatja a zene iránti rajongás, valamint a mindenkori kollégák, barátok és ellenfelek iránt érzett megbocsátó ragaszkodás és szeretet.”
Mihály Tamás kitért arra, hogy még egy nagyszabású, életutat lezáró Omega-koncert benne van az együttesben. A könyvbemutatón jelen volt Benkő László és Molnár György, az Omega két tagja, Laux József, a csapat egykori dobosa, valamint Sülyi Péter szövegíró is.
Mihály Tamás 1947-ben született, 1967-ben csatlakozott az Omega együtteshez, azóta a zenekar összes nagylemezén közreműködött és szerzőként is aktív.
Apai ágon egy pesti polgárcsaládból származom, ahol erős zenei hajlamok voltak, míg az anyai szálak Erdélybe vezetnek. Édesapám zeneszerző, zenepedagógus, karmester, koncertező művész volt. A Zeneművészeti Főiskola elismert kamarazene professzora, majd a 70-es évektől operaigazgató.
5-6 éves koromtól tanultam zenét, eredetileg csellistaként kezdtem. A komolyzene mindent vitt abban az időben, de már a gimnáziumban elkezdtünk Radio Luxemburgot és Szabad Európa Rádiót hallgatni. A legendás Pacsirtán, Teenager-Partyk és slágerlisták szóltak minden mennyiségben. A szünetekben Beatles dalokat is játszottunk. Éppen Németh Zoli (Apostol) zongorázott, amikor a szomszéd osztályból átjött megkérdezni egy nagydarab, szemüveges figura, hogy mit csinálunk. Ő volt Presser Gábor, akivel a gimnáziumi évek alatt nagyon jó barátok lettünk.
– írja Mihály Tamás honlapján.
https://www.youtube.com/watch?v=M0FyVLwEXVA
