Kezem, lábam, tüdőm, mindenem van, élek. Ennyi pont elég a boldogsághoz, amikor az ember fut. Szőcs Henriette asszocinterjúja Tallér Edinával.
Tallér Edina író-dramaturg. Első prózakötete A húsevő 2010-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál. Egy perccel tovább c. drámáját folyamatosan játsszák, a tavalyi Budapesti Nyári Fesztivál siker musicaljének, az Érinthetetleneknek szerzője. Két gyermeke van, szereti a vicces zoknikat meg a görög mitológiát.
színház
Szívügy.
A színházba kamasz koromban lettem szerelmes. Megnéztem a Hetvenkedő Katona című darabot a Radnóti Színház előadásában, tévéfelvételről, és úgy. Egy színészbe meg négy évvel később lettem szerelmes. Úgyhogy a színházhoz fűződő viszonyom többszörösen terhelt, viharos, szenvedélyes és szerintem sosem fogok kikeveredni belőle. Színházban nőttem fel, illetve mellette. Ott lett belőlem felnőtt, olyan amilyen. A Békéscsabai Jókai Színházba például szerintem 1994-től 2004-ig nem volt olyan nap, hogy ne mentem volna be és nem volt olyan előadás, amit ne néztem volna meg. Mintha hazamennék, ma is olyan nekem az a hely. A legtöbb ismerősöm színész, táncos, énekes, zenész, esetleg zenéstáncosénekesszínész. Vagy statiszta. És igen, magam is foglalkozom drámaírással, van egy társulatunk is, Stúdió 13 névvel, részt veszek olykor egy-egy produkció létrehozásában. Sőt a színpadon is szoktam állni, de csak, mint író. És van egy visszatérő rémálmom: premier előadás, kezdés előtt néhány perccel már ülök a helyemen, tizedik sor, közép, odajön hozzám az ügyelő, hogy baj van, ez és ez a színésznő lebetegedett, be kell ugranom helyette. A következő pillanatban már a takarásban a színészek győzködnek, hogy menni fog, segítünk, nyugi. Hiába mondom, hogy de hát én nem vagyok színész, nem is tudom a szöveget, csak erősködnek, erre persze előkerül a férjem is, aki büszkén és vigyorogva rálök a színpadra. Itt ébredek fel mindig rémületemben.
szépség
hát, most így hirtelen semmi nem jut eszembe erről a szóról, de ha már asszociációs játék, akkor esetleg az, hogy szörnyeteg.
anya
Egyszer össze akartam számolni, hogy az akkor még öt éves kislányom hányszor mondja ki egy nap alatt azt a szót, hogy anya. Délután három körül, 137-nél feladtam. Nem tudom… talán érdekes lenne egyszer azt is megnézni, van-e olyan nap, mikor, például én, mint felnőtt, ne gondolnék anyámra.
húsevő
A nagymamám. Egyszer előadta a férjemnek, sőt, lediktálta, hogy neki egy hónapban az alapvető élelmiszerek közül mire van leginkább szüksége: legalább fél kiló marhahús, egy picike disznó, legalább hetente egyszer-kétszer és minden vasárnap csirke vagy tyúk. Érelmeszesedése volt amúgy, szegénynek. És az volt a kedvenc szava, hogy: legalább.
afrofrizura
egoprotézis.
párbeszéd
– Anya, nekem mi volt az első szavam?
– Az, hogy: Nem.
– Az utolsó is az lesz.
Mosolygó Kórház Alapítvány
Lehetek én is. Mindkét oldalon.
futás
Nehezebb életperiódusokban a napjaim csúcspontja. Könnyebb periódusokban az egyik csúcspontja. Mindig nagy öröm. Kezem, lábam, tüdőm, mindenem van, élek. Ennyi pont elég a boldogsághoz, amikor az ember fut.
rendhagyó irodalmi óra
A fiam terve, hogy jövőre, ha hetedikes lesz, tehát már nagy, indítani akar a közeli kávézóban hetente egyszer egy rendhagyó irodalomórát. Ő meg a haverja moderálnak és meghívnak mindenféle jófej írókat meg színészeket, az összes kedvencet. Csak a rendhagyó irodalomóra béna cím, ehelyett majd még kitalál valami jobbat.
Eileithüa
A szülési fájdalom istennője a görög mitológiában. A Lehetek én is című könyvem egyik főszereplője. Először volt meg a figura, aztán olvasgattam, keresgéltem valami, a karakterhez illő, fura, de szép nevet. Így lett a kis hősöm (tizenhat éves falusi kislány) Eileithüia. Kissé bolondos, mint minden görög istennő. És sohasem ér véget a története.
Kiadó: PESTI KALLIGRAM KFT.
Oldalak száma: 114
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 130 gr
ISBN: 9788081013010
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2010
2.000 Fthelyett 1.700 Ft
