Néhány év múlva, amikor az egyik éjjel, mint jól befutott olcsó prosti strichelt, Jánost látta, aki Gyöngyikével alkudozott. (Borszéki Boglárka írása)
Visszamenni nem mert, hazafelé nem akart.
Leült a járda szegélyére és egy száraz kutyaszart belökött a csatornalefolyó rácsai közötti gödörbe.
Zsuzsát az édesanyja szigorúan nevelte, miután az apja korán elhagyta őket és nem akarta, hogy a lánya is hasonló sorsra jusson, mint ő. Így aztán folyton folyvást azzal tömte a lány fejét, hogy hogyan kell párt választani, hogy milyen a jó férj, és hogy hogyan is viselkedik egy tisztességes férfi. Így aztán Zsuzsa, anyja szempontjai szerint, talált is néhány fiút, akikkel már családi ebédekre járt, lakodalomba és ballagásokra, mikor milyen esemény zajlott épp a családoknál, ami arra volt jó, hogy a nagy nyilvánosság összetartsa őket még egy darabig, mert a szerelem csak nem érkezett meg.
Zsuzsa anyja szakadatlanul szónokolt a tökéletes férfiről, de ő maga egyedül élt, mindössze a volt férje iránti gyűlöletét vitte magával éjszakánként a dunyha alá.
A lány, amikor a faluban elsétált a boltig, pontosan tudta, hogy ki az akivel már ült egy ünnepi asztal mellett, mert neki ugyan csak négy barátja volt harminc éves korára, de olyan kevesen laktak ebben az istenhátamögötti falucskában, hogy lehetetlen volt elrejtőzni olyan dolgok elől, amiket csak a rossz nyelvek festenek le bűnnek.
János, Zsuzsa barátja, egy tehetős kereskedő, jóval idősebb a lánynál és bár szereti, mégsem szólt soha házasságról, gyermekekről, hiszen neki volt már négy, három különböző anyától, akiket azokban a városokban hagyott, ahol korábban élt.
Zsuzsa sosem kérdezte a jövőről, csak magában tervezgetett. Nem beszélt senkinek az álmairól, vágyiról, így könnyen úgy tűnhetett, mintha nem is volnának neki.
Ahogy a járdán ült, érezte, hogy lázas, rátette a tenyerét a homlokára. Forró volt. Kisgyerek kora óta, minden karácsonykor orvost kellett hozzá hívni, hogy ezt a hirtelen jövő lázat csillapítsa, mert furcsa módon semmilyen gyógyszer nem segített, amit odahaza adtak neki. Aztán lázas lett, ha hazudott. Később pedig már akkor is, amikor mások bántották meg. Mivel azonban önmagának szigorúbb bírája volt, mint bárki más, ha kegyetlenül fordult saját magával szembe, mindig ez lett az eredmény.
Elindult a hazafelé vezető úton. Szédült. Keserű volt és félig öntudatlan a kilátástalanságtól.
Ahogy becsukta maga mögött az ajtót és ráfordította a kulcsot, az anyja szobájából már hallotta az ismerős mocorgást, azt amikor tudni lehet, hogy az aki az ágyban forgolódik, addig sem aludt. Ezek csak jelzések, hogy tudd, hogy hallom, hogy most jössz. Aztán Zsuzsa anyja villanyt gyújtott, rámutatott az órára és cseppet sem álmos hangon ordítani kezdett a lánnyal.
Hát ilyenkor kell hazajönni?
Tudod te, kik járkálnak ilyenkor?
Csak a nagy büdös kurvák!
Olyanok, mint te!
Szégyenemben ki sem léphetek a házból!
Mit hozol te a fejemre, te jóságos Isten!
A lányom, akit felneveltem, egyedül!
Három műszakba mentem miattad!
Az egész életemet érted áldoztam fel!
És a lányom, egy utolsó szajha lett, egy tetves kurva.
Hogy én hülye!
Miért nem fojtottalak azonnal vízbe, ahogy a világra hoztalak?
Döglöttél volna meg, te nyomorult ribanc!
Amerre te megjelensz, még a küszöb alól is folyik ki a geci!
Te, te….!
Átkozott szajha!
Zsuzsa szó nélkül a szobájába ment, ahogy az anyja befejezte a kiabálást és lefeküdt. Ezt mindig meg kellett várni, mert különben újra kezdte a cirkuszt, és Zsuzsa sem sírni nem akart a kegyetlen anya előtt, sem megölni őt.
A lány ágya mellett egy nejlonszatyorba csomagolva hevert a tornacipője, mellé tett még egy pulóvert és két bugyit, aztán kinyitotta az ablakot, azon keresztül a virágoskertbe lépett, letaposva néhány tűzliliomot, hogy örökre elhagyja a faluját.
Néhány év múlva, amikor az egyik éjjel, mint jól befutott olcsó prosti strichelt, Jánost látta, aki Gyöngyikével alkudozott. Zsuzsa félig részeg volt, de most sem szólt, nem kiabált oda a férfinak, megvárta, amíg elhajtottak János szépen polírozott autójával, aztán a saját karján nyomta el a parázsló cigarettáját úgy, hogy fel sem szisszent.
Ha olvasnál még, nézz szét a legújabb könyvek között:
