Barna Imre műfordító és a kiadó igazgatója moderálta az egymást követő két beszélgetést a Könyvfesztiválon, melynek első fordulójában Amir Gutfreund, Eugen Ruge, Jevgenyij Popov vettek részt, majd ezt követően a Vámos Miklós-Szécsi Noémi írópáros szerepelt.
(Csanda Mária tudósítása)
Gutfreund harmadik generációs holokauszt túlélő a család történetén keresztül próbálja megismerni a történelmet, neki már a németek nem ellenségek, hanem barátok, ugyanolyan fiatalokkal találkozott a saját nemzedékéből, amikor Németországban járt, mint ő saját maga.
Eugen Ruge a rendszerváltás előtt egy évvel emigrált Nyugat-Németországba, és igyekezett minden korábbit elfelejteni, de rájött, hogy ez nem működik. A felejteni akarással saját énjének részét veszíti el, mint ahogyan arra is emlékeznie kell, hogy nagyszülei pedig a Szovjetunióba emigráltak kommunistaként. Két éve elnyerte a német könyvdíjat A fogyatkozó fény idején című regényével, mely szintén a család történetén keresztül idézi meg a két generációval előtti időktől a történelmet. Megint itt egy ex-keletnémet, aki megírta a mi regényünket, azaz a rendszerváltás regényét – utalt Barna Imre Ingo Schulze-ra, akinek ossi-alakjaiban kelet-európai magunkra ismerhettünk. A különbség annyi, 
hogy a magyaroknak nem volt egy nyugati országrészük, és a németek hamarabb kiábrándultak – reflektált a német író.
Jevgenyij Popov nemcsak orosz, de nagyon orosz – mutatta be M. Nagy Miklós, egyik fordítója az írót. – Érezte-e, mint Bitov, hogy egy másik országban ébredt fel a rendszerváltás után? Ellenkezőleg, ő nem aludt, így nem is ébredt fel – válaszolt Popov, aki tiltott író lévén korában is olvasta azokat, akiket azóta hivatalosan is kiadnak. Akik templomba jártak korábban, ők voltak a nép ellenségei, ma akik nem járnak, azok. Az orosz társadalom rétegződése ugyanúgy fennáll, ma többet lopnak, akik régen is loptak, az emberek vodkát ugyanannyit isznak, csak többet esznek. Popov internetregényt is írt, ennek kapcsán az ELTE Ruszisztikai Központ diák-műfordító versenyt hirdetett, melynek díját Iván Ildikó nyerte el. A díjazott Hetényi Zsuzsa professzor asszonytól vehette át a díjat.
Vámos Miklós és Szécsi Noémi párosával új sorozatot kíván indítani a kiadó, megjegyezzük, nem elsőként, irodalmi párosok szerepelnek például rendszeresen a Nyitott Műhelyben. Hasonlóságaikat felsorolva mindkét író termékeny szerző, realista prózát művel, társszerzővel is jelentettek meg könyvet. Míg azonban Vámos Miklósnak könnyű a nyilvános szereplés, Szécsi Noémi felolvasni sem szeret – legújabb mesekönyvéből kislánya olvasott fel részletet. Alkotói módszerükről szólva Vámos Miklós elmondta, környezetének alakjairól mintázza szereplőit, azok vonásait összegyúrja, Noémi A finnugor vámpír könyvére utalva úgy fogalmazott, kivonja az élőkből, amivel figuráit kelti életre. Vámos Miklósnak három kiadatlan könyve van, Noéminek novellái, és következő regényének főhőse egy siket kisfiú.
