Mo túlságosan is „visszafogott”, nem használja ki helyzetét arra, hogy a kínai cenzúra ellen, a szólásszabadság mellett álljon ki, s meg kellett volna emlékeznie elhallgattatott írótársairól is – mondják egyesek.
Megosztja a kínai közvéleményt a 2012-es irodalmi Nobel-díj kínai nyertesének, Mo Jennek a stockholmi díjátadón elmondott beszéde – sokak szerint az hazafias és őszinte, mások ugyanakkor a cenzúra kritikáját hiányolják az író szavaiból.
Mo Jen beszédében úgy fogalmazott: az északkelet-kínai Kaomi városka egyszerű fiaként tündérmesének tűnik, hogy ő a Nobel-díj nyertese. Az író köszönetet mondott rokonainak, honfitársainak és a „termékeny földnek, amely megszülte és táplálta”. Hozzátette: gyakran mondják, hogy az embert az a hely formálja, ahol felnő, s mindent azért tett, hogy köszönetet mondjon szülőhelyének. Mo azt is mondta, tisztában van vele, hogy az irodalomnak csekély befolyása van a politikai vitákra vagy a gazdasági válságra, az emberiségre gyakorolt hatása ugyanakkor ősidőkre vezethető vissza.
A kínai internetező közösséget az elmúlt hetekben lázban tartotta a díj híre. A 420 millió regisztrált felhasználót jegyző Sina mikroblogon már hetek óta a legvitatottabb témák egyike volt, összesen több mint 24 millió kommenttel. Az írónak rengetegen gratulálnak, s tartják úgy, beszéde őszinte, hazafias, a Kína iránti szeretet és a haza megbecsülése csendül ki belőle. Mások ugyanakkor azt vetik az író szemére, hogy túlságosan is „visszafogott”, nem használja ki helyzetét arra, hogy a kínai cenzúra ellen, a szólásszabadság mellett álljon ki, s meg kellett volna emlékeznie elhallgattatott írótársairól is.
Sokan kritizálják Mót a központi hatalomhoz való közeli kapcsolataiért, „állami írónak” nevezve őt, s azt is sokan újra felemlegetik, hogy Mo soha nem megy szembe a kommunista párt politikájával. Megint mások védelmükbe vették az írót, mondván: ahhoz, hogy valaki sikeres és elismert író legyen, nem feltétlenül kell részt vennie a politikai harcokban. Az embereknek – miként a kínai, főleg pedig a nyugati médiának – nincs joguk nyomást gyakorolni Móra annak érdekében, hogy máshogy cselekedjen. Mo legalább őszinte, míg a politikusokra az üres beszéd jellemző – írja az egyik blogger.
A témáról a Global Times című, a pekingi kormány szócsövének tekintett központi újság is ír egy keddi kommentárjában: a lap szerint a Nobel-díjas író bölcsen teszi, hogy nem beszél politikáról, az embereknek pedig nem kellene forszírozniuk ennek ellenkezőjét, hiszen az elismerés is „az irodalomról, nem a politikáról szól”.
Forrás: MTI
