Egy eltűnt életforma nyomában – a Prototaxites rejtélye tovább mélyül
Több mint 165 éve foglalkoztatja a kutatókat egy különös, fosszilizálódott élőlénycsoport, amelyet Prototaxites néven ismerünk. Ezek a hatalmas, oszlopszerű képződmények makacsul ellenállnak minden rendszertani besorolási kísérletnek. Egy friss brit kutatás szerint ennek jó oka van: a Prototaxites nem illik bele az élet fájába, mert egy teljesen önálló, mára kihalt fejlődési ágat képvisel, amelynek nincs mai megfelelője.
Egy idegen világ óriásai
Mintegy 400 millió évvel ezelőtt, a késő szilur időszak mocsaras tájain zsurlók, páfrányok és más, kezdetleges növények borították a felszínt. Ezek az ősi életformák mai szemmel már szinte földönkívülinek hatnak. Ebben a környezetben emelkedtek ki akár nyolc méter magas, vastag, el nem ágazó „tornyok”, amelyek azóta is zavarba ejtik a tudományt.
Ezeket a képződményeket ma Prototaxites néven ismerjük, ám hogy pontosan mik voltak, arra mindeddig nem született megnyugtató válasz. A fennmaradt fosszíliák alapján egyes kutatók algának, mások ősi tűlevelűnek gondolták őket – de egyik magyarázat sem bizonyult igazán meggyőzőnek.
Egy félrevezető név története
A kanadai Québec tartományban, a Gaspé-öböl partvidékén talált fosszíliákat az 1850-es években John William Dawson geológus vizsgálta először. Ő korhadó fatörzsek maradványainak vélte őket, ezért nevezte el az élőlényt „első tűlevelűnek”. Bár a név fennmaradt, a besorolással kapcsolatos bizonytalanság évtizedeken át kísérte a leleteket.
Csak 2001-ben történt komoly fordulat, amikor a Smithsonian Intézet paleontológusa, Francis Hueber arra a következtetésre jutott, hogy a Prototaxites valójában egy rendkívül nagyra nőtt gomba lehetett. Ezt az elképzelést 2017-ben újabb vizsgálatok is támogatták, amelyek szerint egy kisebb faj, a Prototaxites taiti fosszíliájában a mai tömlősgombák (Ascomycota) termőtesteihez hasonló szövetek figyelhetők meg.
Megkérdőjelezett gombateória
Nem minden szakember fogadta el ezt az értelmezést. Alexander Hetherington, az Edinburgh-i Egyetem paleobotanikusa szerint a gombák anatómiai leírásaiban egyszerűen nem találni ilyen felépítésű struktúrákat. Ráadásul az sem bizonyos, hogy a vizsgált fosszíliadarabok egyáltalán ugyanahhoz az élőlényhez tartoztak.
Hetherington vezetésével egy új kutatócsoport három különböző P. taiti-töredéket elemzett, és arra jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a Prototaxites gomba lett volna.
Minden lehetőséget kizárva
A kutatók mikroszkópos anatómiai vizsgálatokkal és kémiai elemzésekkel sorra zárták ki a lehetséges rokonsági kapcsolatokat. A gombákat a sajátos szövetszerkezet miatt vetették el. A növények és algák esetében az anyagi összetétel nem stimmelt. A zuzmók – amelyek gombák és algák együttéléséből állnak – szintén nem feleltek meg az anatómiai jellemzőknek. Állati eredet pedig a sejtfalak szerkezete miatt szóba sem jöhetett.
A kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy a Prototaxites egyetlen ma élő törzshöz sem kapcsolható. Egy teljesen új, mára kihalt eukarióta csoport képviselője lehetett.
Egy eltűnt kísérlet az evolúció történetében
A tanulmány szerzői szerint a Prototaxites morfológiája és „molekuláris ujjlenyomata” egyértelműen eltér minden más, azonos lelőhelyen fennmaradt élőlényétől. Ez tovább erősíti azt az elképzelést, hogy egy eddig ismeretlen, teljesen kihalt életformáról van szó.
Hogy mi vezetett ennek a különös csoportnak az eltűnéséhez, egyelőre rejtély. Elképzelhető, hogy további kutatások ismét visszaterelik a Prototaxitest az ősi gombák közé, de az is lehet, hogy örökre megmarad paleontológiai különlegességnek.
A történet emlékeztet arra, hogy az evolúció nem egyenes vonalú fejlődés, hanem folyamatos kísérletezés, amelynek során számtalan életforma jelent meg – és tűnt el – nyomtalanul.
A legfrissebb tudományos cikkek
