A home office hatása a mentális egészségre: a nők profitálnak a legtöbbet az otthoni munkavégzésből
Mit mutat egy 20 évet vizsgáló ausztrál kutatás a távmunkáról?
A vita lényege: jót tesz-e a home office a lelki egészségnek?
Ausztráliában a home office az elmúlt években tartós része lett a munkakultúrának, de mentális egészségre gyakorolt hatása továbbra is sok kérdést vet fel. Egy friss kutatás most választ ad arra, kinek és milyen formában tesz jót az otthoni munkavégzés. A több mint 16 000 munkavállalót húsz éven át követő vizsgálat arra jutott, hogy a home office különösen a nők mentális egészségére hat kedvezően – jóval erősebben, mint a férfiakéra.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
A kutatók a HILDA-felmérés (Household, Income and Labour Dynamics in Australia) 20 évnyi adatát elemezték. Így nem csupán az egyének munkamodelljét, hanem lelki állapotuk változását is nyomon tudták követni. A 2020-as és 2021-es év kimaradt, mert a járványhelyzet olyan extrém körülményeket teremtett, amelyek torzíthatták volna az eredményeket.
A statisztikai elemzés kiszűrte a nagyobb élethelyzeti változások – például munkahelyváltás vagy gyermek születése – hatását. A kutatás külön vizsgálta:
a napi ingázás idejét,
az otthoni munkavégzés gyakoriságát,
és azt, hogy a hatás különbözik-e jó mentális állapotú és rosszabb mentális egészségű dolgozók között.
Az ingázás terhe: a férfiakat érinti erősebben
A felmérés szerint a nők mentális egészségére a hosszabb ingázásnak nincs mérhető hatása. A férfiaknál viszont más a helyzet: akik eleve gyengébb lelki állapottal élnek, azoknál egy félórás plusz utazási idő már észlelhető romlást okozott.
A hatás mértéke ugyan kicsi, de kimutatható. A kutatók szerint ez nagyjából akkora negatív élményt jelent, mintha a háztartás bevétele két százalékkal csökkenne.
A hybrid modell hozza a legnagyobb mentális előnyt a nőknek
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a home office elsősorban a nők mentális egészségére hat kedvezően – de nem mindegy, milyen formában.
A legjobb eredmények akkor születtek, amikor:
a nők főként otthon dolgoztak,
de hetente 1–2 napot bent töltöttek az irodában.
Ez a kevert rendszer különösen azoknak a nőknek tett jót, akik eleve rosszabb lelkiállapotban voltak. A javulás mértéke olyan jelentős volt, mintha a háztartási jövedelmük 15 százalékkal emelkedett volna.
A kedvező hatás nem csak abból fakadt, hogy kevesebbet kellett ingázniuk. A home office csökkentette a munkahelyi stresszt, és könnyebbé tette a munka és a családi teendők összehangolását.
A kevés vagy alkalmi otthoni munka nem hozott számottevő változást. A teljesen távoli munkavégzés nőknél is kevésbé volt egyértelműen pozitív, részben azért, mert ilyenből viszonylag kevés adat állt rendelkezésre.
Miért nem éreznek hasonló előnyöket a férfiak?
A kutatók szerint a férfiaknál az otthoni munkavégzés sem pozitív, sem negatív irányba nem változtatta a mentális egészséget. Ennek egyik oka, hogy az ausztrál társadalmi normák szerint a nők nagyobb részt vállalnak az otthoni és családi feladatokból, így a home office számukra nagyobb könnyebbséget jelent.
A férfiak társas kapcsolatai ráadásul sokszor erősebben kötődnek a munkahelyi közeghez, így az otthonlét nem feltétlenül kedvez a lelki jólétüknek.
Mit érdemes ebből megjegyezni?
A kutatás kulcsüzenete, hogy a gyengébb mentális egészséggel élők sokkal érzékenyebbek a munkaszervezés és az ingázás terheire. Számukra különösen nagy könnyebbség lehet a jól strukturált home office vagy a kevert munkarend.
A nők esetében ez komoly életminőség-javulást hozhat.
A férfiaknál pedig az ingázás csökkentése jelenthet lelki tehermentesítést.
Azok a dolgozók, akik stabil mentális állapotban vannak, jóval kevésbé érzik meg ezeket a hatásokat, bár a rugalmasság számukra is érték.
Mit tehetnek a munkavállalók, a cégek és a döntéshozók?
Munkavállalóknak: érdemes figyelni, melyik munkakörnyezet támogatja leginkább a saját lelki jóllétet, és eszerint tervezni a feladatokat.
Munkaadóknak: érdemes rugalmas, home office-t is tartalmazó hibrid rendszert kínálni, különösen azoknak, akik mentális nehézségekkel küzdenek.
Döntéshozóknak: fontos fejleszteni a tömegközlekedést, csökkenteni a torlódást és erősíteni a rugalmas munkavégzésre ösztönző szabályozásokat.
