Öt fő fejlődési szakaszt azonosítottak az emberi agy életében: Meglepő fordulópontokon változik a gondolkodásunk
Agyunk fejlődése korántsem egyenletes, hanem öt fő „korszakra” osztható, amelyeket négy jelentős fordulópont választ el egymástól – derül ki egy nagyszabású új tanulmányból. A Cambridge-i Egyetem kutatói közel 4000 ember agyát szkennelték le a csecsemőkortól a 90 éves korig, és megállapították, hogy agyunk szerveződése 9, 32, 66 és 83 éves korunk körül vesz más irányt.
Az agy korszakai, a gyermekkor a nulladik
A kutatás, amely a Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg, a neurális (idegi) kapcsolatok életünk során történő változását térképezte fel. A tudósok 12 különböző mérőszámot használtak az agy szerkezetének elemzésére, beleértve a hatékonyságot, a hálózati elrendezést és a központi csomópontok szerepét.
„Visszatekintve sokan úgy érezzük, az életünk különböző fázisokból állt. Kiderült, hogy az agy is ilyen korszakokon megy keresztül” – mondta Prof. Duncan Astle, a Cambridge-i Egyetem neuroinformatikai kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók a következő öt fő szakaszt (epoch) azonosították:
Gyermekkor (születéstől 9 éves korig): Ez az időszak a hálózatkonszolidációról szól. A csecsemő agyában lévő rengeteg szinapszis – az idegsejtek közötti kapcsolatok – csökken, a legaktívabbak maradnak fenn. A szürke- és fehérállomány gyorsan növekszik.
Serdülőkor (9-től 32 éves korig): Ez a leghosszabb átmeneti korszak. A fehérállomány tovább növekszik, a kommunikációs hálózatok finomodnak, a kapcsolatok hatékonysága nő, ami a kognitív teljesítmény javulásával jár együtt. Ebben az időszakban jelentkeznek leggyakrabban a mentális egészségi rendellenességek.
Felnőttkor (32-től 66 éves korig): Ebben a legstabilabb, több mint három évtizedes szakaszban az agy szerkezete stabilizálódik. Ez a stabilitás más tanulmányok szerint együtt jár az intelligencia és a személyiség „platójával”. Érdekes módon a kutatók szerint az életmódváltások, például a szülővé válás, szerepet játszhatnak a 32 év körüli változásokban.
Korai időskor (66-tól 83 éves korig): A harmadik fordulópont jelzi az agy felépítettségének „korai öregedési” fázisát. Ebben a szakaszban csökken az agyi kapcsolatok hatékonysága.
Késői időskor (83 éves kor felett): A negyedik fordulópont után a „késői öregedő” agy veszi át az irányítást, a kapcsolatok további csökkenésével és a fehérállomány degenerációjával.
Nem a viselkedés, hanem a változás mintázata
A kutatók hangsúlyozták, hogy a korszakok meghatározása nem azt jelenti, hogy a 20-as éveik végén járó emberek tinédzserként viselkednek. „Valójában a változás mintázatáról van szó” – mondta Alexa Mousley, a kutatás vezetője.
„Annak megértése, hogy az agy strukturális utazása nem a folyamatos haladás kérdése, hanem néhány fő fordulóponté, segít azonosítani, mikor és hogyan sérülékeny a vezetékezése a zavarokkal szemben” – tette hozzá Prof. Astle.
