Diplomáciai feszültség a műkincs körül: Kormányzati beavatkozást követelnek a lefoglalt Klimt-festmény ügyében
Nagy felháborodást és diplomáciai feszültséget keltett a magyar hatóságok kérésére Ausztriában lefoglalt, afrikai herceget ábrázoló Gustav Klimt-festmény ügye. Az 1908-as portré, amelynek értéke sajtóinformációk szerint eléri a 15 millió eurót, a nácik elől menekülő Ernestine Klein családjától származik. Az osztrák műkereskedők, akiknél a kép felbukkant, immár kormányzati szintű beavatkozást sürgetnek a festmény esetleges kiadása ellen.
Kétes exportengedély és magyar nyomozás
A festmény 2023 nyarán érkezett Ausztriába, egy olyan exportengedély alapján, amelyet az illetékes magyar hatóság 2025 júliusában váratlanul visszavont. Ez a lépés indította el a jogi eljárást, amelynek eredményeként a képet lefoglalták. A magyar fél hamisítás és a hatóságok félrevezetésének gyanújával indított büntetőeljárást B. Péter üzletember ellen, akinél a kép korábban volt. A bécsi ügyészség jelenleg vizsgálja a magyar kiadatási kérelem jogalapját.
Kereskedők követelik a kormány beavatkozását
A képet árverésre bocsátó és birtokló két műkereskedő, Rafael von Miller zu Aichholz és Eberhard Kohlbacher az ORF közszolgálati műsorszóró adásában szólaltak meg, és határozottan követelték az osztrák kulturális és igazságügyi minisztérium beavatkozását.
Érvelésük szerint, ha Ausztria kiadná a festményt, azzal „akadályozná a kárpótlást”, és megkérdőjelezné a nemzetközi műkereskedelemben szokásos jogbiztonságot. Kohlbacher szerint elfogadhatatlan, hogy egy kép kiadását kérik az osztrák államtól, amelynek exportengedélye volt.
Az osztrák műkereskedői szövetség (Kunsthändlerverband) elnöke, Martin Suppan, szintén bírálta a magyar hatóságok eljárását, „megalapozatlannak” és „aggasztó precedensnek” nevezve azt.
A vita két frontja: Export és kártérítés
Az ügy összetettségét adja, hogy a probléma két különálló kérdést érint:
A műtárgy kivitele: A magyar hatóságok most illegálisnak tartják a kép Magyarországról Ausztriába vitelét.
A magánjogi kártérítés: A kereskedők egy magánjogi kártérítési megállapodást kötöttek az eredeti zsidó tulajdonos, Ernestine Klein örököseivel.
Ez a megállapodás idén jött létre, röviddel azelőtt, hogy a festményt a maastrichti művészeti vásáron (TEFAF) hatalmas összegért kínálták eladásra. A kereskedők attól tartanak, hogy a kép lefoglalása veszélyezteti ezt a kártérítési megállapodást, amelynek értelmében az örökösök bizonyos összeget kapnának az eladásból.
A bécsi ügyészség a Der Standard megkeresésére megerősítette, hogy a festményt lefoglalták, de a kiadatásról szóló döntés még nem született meg. Az ügy kimenetele bizonytalan, mivel a magyar üzletembert, B. Pétert állítólag még nem hallgatták ki.
