Folytatódik az emberi evolúció: Hogyan alakítja a kultúra, a klíma és a betegségek a modern embert?
Sokan hiszik, hogy a civilizáció és a technológia vívmányainak köszönhetően az emberiség legyőzte a természetet, és sorsát teljes mértékben maga irányítja, az evolúcióra már nincs szükség. Michael A. Little antropológus, a Binghamton Egyetem professzora szerint azonban ez tévedés. Az ember, akárcsak a többi élőlény, folyamatosan alkalmazkodik változó környezetéhez, és az evolúció ma is aktívan formálja fajunkat.
Az alkalmazkodás szerepe az evolúcióban
Az evolúció fontos részét képező alkalmazkodás olyan tulajdonságokat jelent, amelyek előnyt biztosítanak egy adott környezetben. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező egyedek nagyobb valószínűséggel élik túl a kihívásokat, és adják tovább génjeiket utódaiknak. Generációk hosszú során keresztül ezek a hasznos vonások elterjednek a populációban.
Az emberi fajt a két lábon járás, a szerszámhasználatra alkalmas kezek és a nagy agy tette képessé a kultúra megteremtésére. A kultúra magában foglalja az ötleteinket, hiedelmeinket, valamint a környezetünk megváltoztatására való képességünket, például eszközök készítését vagy élelmiszertermelést.
Bár az emberi kultúra évezredek óta formálja a környezetet, ez a folyamat nem állította meg az evolúciót. Épp ellenkezőleg: a kultúra által megváltoztatott környezet jelenti az új evolúciós nyomást. A környezet fogalmába ugyanis nemcsak az időjárás vagy a növény- és állatvilág tartozik bele, hanem a táplálék, a betegségek, sőt a klíma is.
A nap ereje és a bőrszín evolúciója
Az ultraibolya sugarak károsíthatják az emberi bőrt. A világos bőrűek komoly leégésnek és bőrráknak vannak kitéve, míg a sok melaninpigmenttel rendelkező sötét bőr bizonyos védelmet nyújt.
A trópusokon, ahol erős a napsütés, a sötét bőrű embereknek nagyobb az esélyük a túlélésre. Amikor azonban az ősi emberek felhősebb, hűvösebb éghajlatra vándoroltak, a sötét bőr hátránnyá vált. A bőrpigment ugyanis blokkolta a D-vitamin termelődését a bőrben, amely a normális csontfejlődéshez elengedhetetlen. A bőrpigment mennyiségét génjeink szabályozzák, így az evolúciót a Föld különböző részein a napsütéses vagy felhős környezet irányítja.
Kulturális és biológiai együttfejlődés
Mintegy 10 ezer évvel ezelőtt őseink elkezdték domesztikálni az állatokat. Később megtanulták a tejet fejni és fogyasztani. Akkoriban, akárcsak a legtöbb emlős esetében, a felnőtt emberek többsége nem tudta megemészteni a tejet anélkül, hogy ne érezte volna magát rosszul. Néhányuknak azonban voltak génjeik, amelyek lehetővé tették a tej emésztését.
Mivel a tej fontos táplálékforrássá vált, azok, akik meg tudták emészteni, nagyobb eséllyel maradtak életben és nemzettek utódokat. A tej emésztését lehetővé tévő gének elterjedtek a populációban. Ez a folyamat a kulturális és biológiai együttfejlődés klasszikus példája.
Más népcsoportok, például a grönlandi inuitok, olyan génekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a zsírok emésztését szívbetegségek nélkül. A kenyai turkana nép tagjai pedig olyan génnel bírnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy hosszú ideig kibírják víz nélkül anélkül, hogy a veséjük károsodna.
A betegségek evolúciós hatása
Az emberiséget mindig is fenyegették a fertőző betegségek. A 14. századi pestisjárvány Európa lakosságának egyharmadát kiirtotta. Sok túlélőnek volt egy specifikus génje, amely ellenállóvá tette a betegséggel szemben.
Néhány betegség a közelmúltban csapott le: a COVID-19 világjárvány 2020-ban söpört végig a Földön. Az oltások sok életet mentettek meg, de néhány ember természetes ellenállással is rendelkezett a vírussal szemben génjei alapján. Lehetséges, hogy az evolúció a jövőben növeli ezt az ellenállást a populációban.
Az emberi populációk folyamatosan változó környezeteknek vannak kitéve, és az evolúció a generációk során, beleértve a jelent is, folytatódik.
