Bécsben kap otthont a Krasznahorkai-hagyaték
Az Osztrák Nemzeti Könyvtár (Österreichische Nationalbibliothek) gondozásába került Krasznahorkai László irodalmi hagyatéka – jelentette be az intézmény. A világhírű magyar író életművének anyaga Bécsben talált otthonra, ahol a könyvtár „a nemzetközi irodalom egyik legjelentősebb, kortárs magyar szerzőjének” munkásságát őrzi majd.
Egy életmű, amely nem ismer határokat
A könyvtár közleménye szerint a gyűjtemény Krasznahorkai László életének és munkásságának nemzetközi irányultságát tükrözi, és felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat tartalmaz.
A hagyatékban az 1980-as évektől kezdődően több mint 700 levelezőpartnerrel folytatott levelezés található, 23 különböző országból. A levelek között számos ismert íróval, fordítóval, művésszel és filmes alkotóval folytatott eszmecsere is helyet kapott – bepillantást engedve az író kiterjedt, globális kapcsolatrendszerébe.
A főigazgató, Johanna Rachinger szerint Krasznahorkai László „világszínvonalú szerző, akinek művészete túlmutat a nemzeti irodalom határain, és az emberi lét legmélyebb kérdéseit kutatja”.
Kéziratok, filmforgatókönyvek, kiadatlan szövegek
A Krasznahorkai-hagyaték kéziratok, naplók, utazási dokumentumok, fényképek, valamint hang- és videoanyagok gazdag gyűjteménye. Külön értéket képviselnek az író eddig publikálatlan szövegei, valamint a regények és elbeszélések kezdeti vázlatai. A dokumentumok között megtalálhatók a filmes adaptációk forgatókönyvei is, így a gyűjtemény a Tarr Béla-féle Sátántangó és a Werckmeister harmóniák születésének történetét is megőrzi.
Különösen figyelemre méltó az a rész, amely a fordítókkal való együttműködést dokumentálja – Krasznahorkai ugyanis mindig aktív résztvevője volt művei idegen nyelvű megjelenéseinek. A levelezések és szerkesztett kéziratok tanúsítják, mennyire tudatosan építette nemzetközi jelenlétét, miközben megőrizte magyar irodalmi gyökereit.
Egy apokaliptikus világ krónikása
Az irodalmi Nobel-díjra évek óta esélyes Krasznahorkai László műveit az apokaliptikus víziók, a tragikomikus irónia és a végtelen mondatszerkezetek határozzák meg. A kritikusok gyakran nevezik őt a „lassú olvasás írójának”, akinek művei nem csupán elmesélnek, hanem átélhető, filozófiai világokat teremtenek.
Krasznahorkai életművét eddig több mint 30 nyelvre fordították le, és írásai számos országban váltak kultikus olvasmánnyá. Az ő prózavilágát vitték filmre Tarr Béla monumentális alkotásai, köztük a Sátántangó, amely az író debütáló regényéből készült, és mára a filmtörténet egyik meghatározó művének számít.
Magyar író, nemzetközi örökség
A bécsi gyűjtemény létrejötte újabb bizonyítéka annak, hogy Krasznahorkai László az európai és világirodalom meghatározó alakja. A hagyaték Bécsben nemcsak kutatási forrásként, hanem kulturális híd szerepében is szolgál majd – összekapcsolva a magyar irodalom örökségét az európai kulturális térrel.
Az Osztrák Nemzeti Könyvtár vállalása garancia arra, hogy az író életműve – kézirataival, leveleivel és személyes dokumentumaival együtt – nemzetközi kontextusban is hozzáférhető marad, inspirálva az irodalom és a művészet jövőbeli alkotóit.
