Elveszett John Lennon-interjú került elő 50 év után – a zenész az FBI megfigyeléséről és jövőbeli álmairól beszélt
Egy padlás mélyén talált kincs
Előkerült egy ötven éve készült, elveszettnek hitt interjú John Lennonnal, amelyet az egykori DJ, Nicky Horne fedezett fel újra egy poros dobozban, saját pincéjében. A felvételt most, a legendás zenész 85. születésnapja előestéjén sugározzák. Az interjúban Lennon többek között arról beszél, hogy attól tartott: az amerikai kormány lehallgatja a telefonját, miközben évekig küzdött a deportálása ellen.
Egy fiatal riporter és egy korszak ikonja
Nicky Horne mindössze 24 éves volt, amikor 1975-ben, a londoni Capital Radio feltörekvő műsorvezetőjeként meghívást kapott Lennon New York-i lakásába. A beszélgetés egy részét akkoriban leadták, ám az eredeti szalagok évtizedekre eltűntek. Amikor Horne nemrég megtalálta a dobozt, azonnal tudta, mit tart a kezében: „Ez aranypor” – mondta.
Lennon és a lehallgatás árnyéka
Az interjúban Lennon őszintén beszél arról, hogy úgy érezte, az Egyesült Államok hatóságai megfigyelik őt háborúellenes aktivizmusa miatt. „Tudom, milyen, amikor a telefon normálisan működik, és tudom, milyen, amikor minden alkalommal furcsa zajokat hallok, ha felveszem” – mondta a zenész.
A Beatles egykori tagja szerint az akkori Nixon-adminisztráció „úgyis el akarta kapni”. „Követtek az utcán, a ház előtt férfiak álltak, ha kocsiba ültem, követtek, és nem is próbálták leplezni magukat” – emlékezett vissza Lennon, hozzátéve: „Nem tudtam bizonyítani, hogy lehallgattak, de furcsa módon rengeteg szerelés zajlott a Dakota-ház pincéjében.”
A zenei válság és a barátok mentő keze
Az interjú során Lennon arról is beszélt, hogy negyedik szólóalbuma, a Walls and Bridges (amely aranylemez lett az Egyesült Államokban) majdnem soha nem jelent meg. Az albumot a Yoko Onótól való 18 hónapos különválása alatt írta, és – mint mondta – kezdetben „képtelen volt meghallgatni a felvételeket”.
„Azt gondoltam, kidobom az egészet” – vallotta be Lennon. „De amikor a barátaimnak lejátszottam, azt mondták: ‘Hé, ez rendben van!’ Szóval azt mondtam: ‘Valóban, nem is rossz. Néhány dal tetszik is. Jó, tegyük közzé.’”
Lennon mindennapjai és jövőképe
A zenész a mindennapi életéről is mesélt: „Tulajdonképpen csak a hálószoba, a stúdió, a tévé, egy esti kimozdulás és aztán vissza haza – ennyi az életem.” Mindez azonban nem jelentett kiábrándultságot: Lennon azt remélte, hogy legjobb zenéje még előtte áll. „Ha Isten másként nem rendeli, még hatvan évig itt leszek, és csinálni fogom, amíg csak bírom” – mondta. Szavai ma különösen szívszorítóak, tudva, hogy öt évvel később, 1980 decemberében a Dakota-ház előtt meggyilkolták.
Egy felejthetetlen találkozás
Horne visszaemlékezett az interjú körülményeire is: „Rettentően ideges voltam előtte, de John hihetetlenül kedves volt, még csokoládés kekszet is sütött nekem.” A fiatal műsorvezető a zenész hófehér szőnyegén ülve vette fel az interjút – és egy apró baklövést is elárult: „Ahogy lenéztem, láttam, hogy morzsákat szórtam a szőnyegre, és kétségbeesetten próbáltam egyesével felszedni őket, mielőtt észrevenné.”
Az elveszett interjú új élete
A most újra felfedezett beszélgetést a Boom Radio sugározza, ahol Horne mesél arról is, hogyan sikerült annak idején megszereznie az interjút, és mi történt a kulisszák mögött. Az adásban részleteket is lejátszanak az 1975-ös felvételből, amely nemcsak egy korszak dokumentuma, hanem egy ritka, emberi pillanat is John Lennon életéből – abból az időszakból, amikor a zene mellett még a szabadságáért is küzdenie kellett.
