Két amerikai és egy japán tudós az orvosi-élettani Nobel-díj nyertese: a perifériás immuntolerancia kutatásáért
Az immunrendszer biztonsági őrei kapták az idei elismerést
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három kiemelkedő kutató – Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós – kapta a perifériás immuntolerancia területén végzett úttörő felfedezéseikért. A stockholmi Karolinska Intézet bejelentése szerint a tudósok azonosították az immunrendszer szabályozó sejtjeit, az úgynevezett regulátoros T-sejteket (Treg), amelyek megakadályozzák, hogy a szervezet saját sejtjei ellen forduljon.
A test védelmezői: a szabályozó T-sejtek szerepe
A díjazottak munkája forradalmasította az immunológia egyik legfontosabb kérdésének megértését: miként képes az immunrendszer megkülönböztetni a „sajátot” az „idegentől”, és hogyan akadályozza meg, hogy saját szervezetünket támadja. Az immunrendszer működésének egyik kulcsa a T-limfocitákban rejlik. Közülük a Treg sejtek feladata, hogy megfékezzék a túlzott immunreakciókat, és fenntartsák az egyensúlyt a védekezés és az önkárosítás között.
Ahogy Falus András Széchenyi-díjas immunológus fogalmazott:
„A szabályozó T-sejtek biztosítják, hogy az immunrendszer ne támadja meg saját sejtjeinket és szerveinket, ezzel meggátolva az autoimmun betegségek kialakulását.”
A perifériás immuntolerancia: a belső egyensúly kulcsa
A perifériás immuntolerancia azt a finomhangolt rendszert jelöli, amely a vérben és a szövetekben akadályozza meg az úgynevezett autoreaktív T-sejtek aktiválódását – vagyis azt, hogy a test saját szöveteit idegenként érzékelje. Falus András részletesen kifejtette ennek mechanizmusait is:
„Az autoreaktív limfociták egy része programozott sejthalállal pusztul el, mások anergiás, vagyis inaktív állapotba kerülnek, a harmadik csoportot pedig a Treg sejtek tartják féken citokinek termelésével, például az IL-10 és TGF-ß segítségével.”
Ez a bonyolult védekező rendszer biztosítja, hogy az immunrendszer ne csak harcoljon, hanem önuralmat is gyakoroljon – egyensúlyban tartva a test működését.
A felfedezés története: három kutató, egy cél
Szakagucsi Simon 1995-ben elsőként mutatta ki, hogy az immunrendszer nemcsak a csecsemőmirigyben (a központi immuntolerancia helyén) szabályozza önmagát, hanem a perifériás szövetekben is aktívan védekezik az önpusztító folyamatok ellen. Ő fedezte fel az addig ismeretlen regulátoros T-sejteket.
Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell 2001-ben tovább vitték ezt a kutatást: rájöttek, hogy a Foxp3 gén kulcsszerepet játszik e sejtek működésében. Amikor ez a gén hibás, súlyos autoimmun betegség, az úgynevezett IPEX-szindróma alakul ki. Két évvel később Szakagucsi bizonyította, hogy a Foxp3 gén szabályozza a Treg sejtek képződését és aktivitását.
E három felfedezés alapozta meg a perifériás immuntolerancia modern tudományát, amely ma már a rák, az autoimmun betegségek és a szervátültetések kutatásának egyik alappillére.
Falus András: új korszak az immunológiai gyógyításban
„A perifériás immuntolerancia kutatásának gyakorlati jelentősége hatalmas – hangsúlyozta Falus András. – A felismerések új terápiás lehetőségekhez vezettek, különösen az autoimmun betegségek kezelésében és a daganatok elleni immunterápiában. A daganatok gyakran a szabályozó T-sejtek stimulálásával menekülnek az immunvédelem elől. Emellett a perifériás immuntolerancia szabályozása javíthatja a szervátültetések sikerességét, csökkentve a kilökődés kockázatát.”
A kutatások nemcsak elméleti áttörést hoztak, hanem gyakorlati orvosi eredményeket is. Az új immunterápiák a Treg sejtek működésének célzott befolyásolásával próbálják kezelni a szervezet saját maga ellen indított kóros reakcióit.
Tudományos örökség és jövőbeli lehetőségek
A három díjazott munkája ma is élő tudományos alap: több klinikai kísérlet folyik világszerte, amelyek célja a Treg sejtek terápiás felhasználása rákos, autoimmun és transzplantációs betegek esetében.
Ahogy Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke fogalmazott:
„Az idei díjazottak felfedezései döntő jelentőségűek voltak annak megértésében, hogyan működik az immunrendszer, és miért nem alakulnak ki mindannyiunkban súlyos autoimmun betegségek.”
Három életút, egy közös tudományos vízió
Mary E. Brunkow a Princeton Egyetemen végzett, és a seattle-i Rendszerbiológiai Intézet munkatársa. Fred Ramsdell, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) doktora, jelenleg a Sonoma Biotherapeutics tudományos tanácsadója. Szakagucsi Simon a Kiotói és az Oszakai Egyetem professzora, az immunológia egyik legismertebb alakja.
A három tudós 11 millió svéd koronán – mintegy 388 millió forinton – osztozik. A díjátadás hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján lesz Stockholmban.
Az immunrendszer mint az evolúció remekműve
Falus András a hír kapcsán emlékeztetett:
„Az immunrendszer az evolúció remekműve. Nap mint nap megvéd minket a szervezetünket megfertőzni próbáló több ezer különböző vírustól, baktériumtól és egyéb mikrobától. Működő immunrendszer nélkül nem tudnánk túlélni.”
A mostani Nobel-díj arra emlékeztet, hogy az immunrendszer nemcsak védekezik, hanem bölcsen uralkodik is önmagán – éppen ez az önuralom teszi lehetővé, hogy életben maradjunk.
