Elhunyt Dobai Péter, a Mephisto forgatókönyvírója és a magyar irodalom sokoldalú alkotója
A magyar kultúra meghatározó alakja
Életének 82. évében, 2025. október 3-án elhunyt Dobai Péter József Attila- és Kossuth-díjas író, költő, forgatókönyvíró, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – közölte a köztestület. Nevét világszerte az 1982-ben Oscar-díjjal jutalmazott Mephisto című film forgatókönyve tette ismertté, de életműve ennél sokkal gazdagabb és szerteágazóbb volt.
Tengerészből nyelvész és író
Dobai Péter 1944. augusztus 12-én született Budapesten. Középiskolai érettségije után három évig hajósinasként és matrózként járta a tengereket, mielőtt kormányosi képesítéssel szerelt le. 1965 és 1970 között az ELTE bölcsészkarán olasz irodalmat, filozófiát és nyelvészetet tanult. Már ekkor a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát kutatta, amit később műveiben is központi kérdéssé tett. Inspirációt jelentett számára Pier Paolo Pasolini életműve, amelyben a költészet, a próza és a film egymást kiegészítve szólalt meg.
Tiltott filmek és első kötetek
Az 1960-as évek végén a Balázs Béla Stúdió tagjaként kezdett dolgozni, ahol rendezőként és forgatókönyvíróként hamar a cenzúra célkeresztjébe került. Az Archaikus torzó (1971), az Együtthatók (1973) és az Anyám (1975) című filmjeit betiltották, az Agitátorok (1969) és a Büntetőexpedíció (1970) című alkotásokban betöltött szerepe szintén politikai vitákat kavart.
Költőként az 1973-as Kilovaglás egy őszi erődből című verseskötettel debütált. Első novelláskötete, a Játék a szobákkal (1976) tékozló értelmiségi hőseivel hívta fel magára a figyelmet, regényíróként pedig a Csontmolnárok (1974) és a Vadon (1982) című művekkel lépett be a magyar irodalomba.
Nemzetközi filmes sikerek
Dobai pályáját szorosan átszőtte a filmművészet. Huszárik Zoltán Csontváry és Bódy Gábor Psyché című filmjének írásában is közreműködött. Legnagyobb sikerét Szabó Istvánnal közösen érte el: a Mephisto forgatókönyvéért 1981-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb forgatókönyv díját, majd a film 1982-ben Oscar-díjat kapott. Később Szabóval együtt dolgozott a Redl ezredes és a Hanussen című filmeken is.
Részt vett több nemzetközi koprodukcióban, így például a Der Verdacht (1985), a Rembrandt van Rijn (1992) vagy a Budavár visszavívása: A.D. 1686 (1986) forgatókönyveinek megírásában. Megvalósulatlan tervei közül több is megjelent könyv formájában.
Írói sokoldalúság
Dobai életműve a lírától a regényeken át az esszéig és a forgatókönyvírásig terjedt. Költészetében és prózájában egyaránt filozofikus, intellektuális szemlélet uralkodott. Az Angyali agresszió (2002) című kötetben a filmről és Pasoliniról szóló írásait gyűjtötte össze, míg a Latin lélegzet (2010) és a Belvedere (2014) újabb költői korszakait jelzik. Utolsó kötete, a Voltam élni 2017-ben jelent meg.
Munkásságát több tanulmány és monográfia dolgozta fel, köztük Morsányi Bernadett 2016-os kötete és Bedecs László 2024-ben megjelent kismonográfiája.
Elismerések és kitüntetések
Dobai Péter életművét számos díjjal ismerték el: 1976-ban József Attila-díjat, 1990-ben Balázs Béla-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. 2014-ben Kossuth-díjat kapott, ugyanebben az évben a Nemzet Művészévé választották. 2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett, 2022-ben pedig a Prima Primissima díjat is elnyerte.
Öröksége
Dobai Péter alakja és munkássága összekapcsolta a magyar irodalom és a filmművészet világát. Egyaránt hagyott maradandó nyomot a költészetben, a prózában és a mozgóképen. A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
