A Szépművészeti Múzeum vitát indít a műtárgyak közbeszerzéséről
A Közbeszerzési Döntőbizottság több mint 50 millió forintos bírságot szabott ki a Szépművészeti Múzeumra, miután a vizsgálat megállapította: a múzeum hat esetben közbeszerzési eljárás nélkül vásárolt értékes műtárgyakat.
Bár az intézmény vezetése elismeri, hogy valóban nem írtak ki tendert, Baán László főigazgató szerint a szabályozás logikátlan, és ellentétes a műtárgypiac működésével.
Milliárdos beszerzések, „enyhe” bírság
A Népszava beszámolója alapján a Szépművészeti Múzeum összesen 1,879 milliárd forintot költött a kifogásolt hat műalkotás megvásárlására. Az Állami Számvevőszék eredetileg hét ügyletet tartott aggályosnak, köztük olyan alkotásokét, mint El Greco egyik festménye, Kádár Béla és Szinyei Merse Pál képei, valamint Lorenzo és Angelo Di Mariano reneszánsz mesterek Mária-szobra.
A döntőbizottság ugyan jogsértőnek minősítette az eljárást, ám az adásvételi szerződéseket nem semmisítette meg. Így a művek a múzeum gyűjteményében maradnak. A kiszabott bírság összege első látásra magasnak tűnhet, de szakértők szerint a bizottság nem élt a maximális büntetési lehetőséggel: a beszerzési érték 15 százaléka a plafon, amit további 15 százalékkal lehetne kiegészíteni.
Baán László: abszurd a szabályozás
Baán László főigazgató már korábban jelezte, hogy bírság várható, de hangsúlyozta: a probléma nem a múzeum hibája, hanem az uniós előírások életszerűtlensége. Az EU 2014 óta érvényes irányelve szerint a múzeumoknak minden 220 ezer euró feletti egyedi értékű beszerzésnél közbeszerzési eljárást kell kiírniuk.
„Ez abszurd, mert a műtárgypiac teljesen más logika szerint működik: itt nem az eladókat, hanem a vevőket versenyeztetik” – mondta Baán. Hozzátette, kezdeményezni fogják, hogy a magyar állam indítson tárgyalásokat az uniós szabályozás felülvizsgálatáról.
Kivételt a műalkotásoknak?
A főigazgató szerint a helyzet megoldása az lenne, ha a művészeti alkotások – hasonlóan az ingatlanokhoz – a jövőben az uniós kivételi körbe tartoznának. Ez azt jelentené, hogy értékhatártól függetlenül nem vonatkozna rájuk a közbeszerzési kötelezettség.
Az ügy így túlmutat a konkrét bírságon: alapvető kérdéseket vet fel arról, hogyan lehet összeegyeztetni a kulturális örökség megőrzését szolgáló gyors és rugalmas döntéshozatalt az EU átláthatósági és versenyelvű szabályaival.
