A hosszú élet titkát kutató João Pedro de Magalhães nem elégszik meg azzal a gondolattal, hogy az emberi élettartam 1000 évre kitolódhat. Az angliai Birminghami Egyetem Molekuláris Biogerontológiai Intézetének professzora szerint akár 20 000 évig is élhetne egy ember – ha sikerülne megállítani az öregedést sejtszinten.
Az öregedés új megközelítése: genetikai szoftverhiba?
A kutató a Scientific American lapnak adott interjúban hangsúlyozta: nem pusztán néhány plusz évről van szó, hanem évezredekről. Meggyőződése, hogy az emberi DNS olyan, mintha számítógépes programok összessége lenne, amelyek fiatal korunkban előnyösek, ám később károssá válhatnak. „A hipotézisem az, hogy DNS-ünkben egy bonyolult programrendszer működik, amely felnőtté formál minket. De talán ugyanezek a programok később már ártalmasak” – mondta Magalhães.
Szerinte az öregedés valójában inkább „szoftverprobléma”, mint „hardverhiba”, vagyis a genetikai kód újraírása és a sejtek átprogramozása akár visszafordíthatná az öregedést.
Hosszú élet titkai az állatvilágban
A professzor kutatásai során olyan állatokat vizsgált, amelyek váratlanul hosszú ideig élnek társfajaikhoz képest. A grönlandi bálna például akár 200 évig is élhet, míg a csupasz földikutya 30 évig bírja, miközben más rágcsálók legfeljebb néhány évig.
Magalhães szerint ezek az állatok hasonló problémákkal küzdenek, mint az emberek – például a rák kialakulásával –, ám különféle molekuláris „trükkökkel” képesek megoldani őket. A grönlandi bálnák például jóval hatékonyabban javítják a DNS-károsodást, míg bizonyos gének, például a P53, kulcsszerepet játszanak a daganatok megelőzésében.
Gyógyszerek helyett sejtszintű megoldás
Az olyan gyógyszerek, mint a rapamycin, már bizonyítottan 15 százalékkal növelhetik egyes állatok élettartamát. De a professzor szerint az emberi élet több ezer évre történő kitolásához nem elegendőek a gyógyszerek: ehhez a sejtek öregedésének teljes megállítása szükséges.
Magalhães úgy véli, hogy a jövőbeni orvosi beavatkozásoknak a sejtek és gének átprogramozására kell összpontosítaniuk, hogy kiküszöböljék a rákot és a genetikai kód káros mellékhatásait. „Elméletben lehetséges, hogy az emberiség radikális beavatkozásokkal átírja a genetikai szoftvert, és újratervezi saját biológiáját, hogy késleltesse vagy akár visszafordítsa az öregedést” – magyarázta.
20 000 év a jövő emberének?
A professzor korábbi számításai szerint, ha sikerülne megszüntetni az öregedést, az átlagos emberi élettartam meghaladná az 1000 évet, a maximális pedig – balesetek és erőszakos halál nélkül – elérhetné a 20 000 évet.
Magalhães elismeri, hogy mindez egyelőre elmélet, de szerinte a technológiai fejlődés előbb-utóbb lehetővé teszi az emberi biológia újratervezését. A kérdés csak az, hogy mikor válik mindez valóra.
