A vadméhek tudatosan válogatnak a virágok között, hogy kiegyensúlyozzák étrendjüket
Egy friss kutatás szerint a vadméhek nem véletlenszerűen látogatják a virágokat, hanem tudatosan válogatnak, hogy fehérje-, zsír- és szénhidrátbevitelüket egyensúlyban tartsák. A nyolc éven át zajló vizsgálatot a Northwestern Egyetem és a Chicagói Botanikus Kert ökológusai vezették a Coloradoi Sziklás-hegységben.
Táplálkozási térkép a pollen vizsgálatával
A kutatók nyolc vadposzméh-fajt figyeltek meg, és azt vizsgálták, mely virágokból gyűjtenek pollent. A begyűjtött minták laboratóriumi elemzése során meghatározták a pollen fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmát. Az adatokból egy részletes táplálkozási térkép készült, amely rávilágított, hogy a különböző méhfajok étrendje összefügg fizikai adottságaikkal.
Virágok, amelyek fehérjében gazdagok – vagy épp szénhidrátban
A vizsgálat egyik meglepő felfedezése az volt, hogy a különböző virágok pollenjei között óriási eltérések mutatkoztak: volt, amelyik mindössze 17 százaléknyi fehérjét tartalmazott, míg másoknál ez az arány elérte a 86 százalékot. Ráadásul a tápanyagtartalom az évszakok során is változott. Tavasszal a virágok pollenje jellemzően fehérjében gazdag, míg a nyár végére inkább zsírt és szénhidrátot tartalmaz.
A kutatás vezető szerzője, Justin Bain úgy fogalmazott: „Minden pollen tartalmaz fehérjét, zsírt és szénhidrátot, de mindegyik más arányban. Vannak, amelyek olyanok, mint egy steak, mások inkább egy salátára hasonlítanak.”
A méhek nem egyformán táplálkoznak
A tudósok azt is kimutatták, hogy a különböző méhfajok eltérő tápanyagfülkéket foglalnak el. A nagyobb testű, hosszabb nyelvű méhek a fehérjében gazdag, de alacsonyabb cukor- és zsírtartalmú polleneket részesítik előnyben. Ezzel szemben a kisebb testű, rövidebb nyelvű fajok inkább a szénhidrátban és zsírban gazdag virágokat keresik.
A kutatás szerint egyetlen méh étrendje sem állandó: a kolónia fejlődésével és az évszak változásával az egyedek táplálkozási igényei is módosulnak.
„Mit visznek haza a méhek a bevásárlószatyorban?”
Paul CaraDonna, a tanulmány egyik vezető szerzője úgy fogalmazott: „Most már jobban látjuk, mit visznek haza a méhek a bevásárlószatyorban. Bár ez a munka egyetlen ökoszisztémából származik, rendkívül fontos alapot ad a további kutatásokhoz.”
CaraDonna szerint a vizsgálat megmutatta, hogy a természetes ökoszisztémákban hatalmas különbségek vannak a makrotápanyagok arányában, és a méhek igényei nem írhatók le egyetlen sablonnal. Úgy véli, az eredmények hasznosak lehetnek a kerti növénytelepítések tervezésében is: tudatosan választhatunk olyan virágokat, amelyek a vad beporzók táplálkozási szükségleteit legjobban szolgálják.
A beporzók jövője a változatosságon múlik
A globális méhpopulációkat egyszerre fenyegeti az élőhelyek eltűnése, a klímaválság és a táplálkozási szegénység. A kutatók hangsúlyozzák: a beporzók megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a táplálkozási sokszínűség megmaradjon, vagyis változatos növényfajok biztosítsák a méhek számára szükséges fehérje-, zsír- és szénhidrátforrásokat.
Michael Walsh, a The Urban Apiarist alapítója – aki nem vett részt a kutatásban – „lenyűgözőnek” nevezte az eredményeket. Szerinte a tanulmány bizonyítja, hogy a méhek nem véletlenszerűen gyűjtenek, hanem kollektív intelligenciával döntenek. „A méhek specializáltak és sérülékenyek. Védenünk kell őket és ökoszisztémáikat, mert az élelmiszer-ellátásunk múlik rajtuk.”
