Botrány Alan Turing újraértelmezése körül – heves kritika egy regény miatt
Egy új regény nagy vihart kavart az irodalmi világban, amelyben Alan Turing, a második világháborús kódtörő és a modern számítástechnika úttörője egy nővel létesít kapcsolatot és gyermeket nemz. A történet megjelenítése sokak szerint eltorzítja a valóságot és sérti Turing emlékét, akit életében üldöztek homoszexualitása miatt.
A regény és szerzője
A vitatott mű címe The Turing Protocol, szerzője pedig Nick Croydon, aki egyben a QBD Books vezérigazgatója. A QBD az egyik legnagyobb ausztrál könyvesboltlánc, amely a könyvet saját üzleteiben is erőteljesen reklámozza. A kötetet az Affirm Press adta ki, amelyet tavaly a Simon & Schuster vásárolt fel.
A regény borítóján egy provokatív kérdés olvasható: „Ha lehetőséged lenne megváltoztatni a történelmet, megtennéd?” A cselekményben Turing időgépet épít, majd szexuális kapcsolatot létesít kolléganőjével, Joan Clarke-kal, akitől titokban gyermeke születik. A történet ugyanakkor kitér Turing melegségére és az őt ért üldöztetésre is.
A valóságban másként történt
Alan Turing és Joan Clarke valóban közel kerültek egymáshoz: rövid ideig jegyben is jártak, miközben együtt dolgoztak a Bletchley Parkban a náci kódok feltörésén. Turing azonban nyíltan elmondta Clarke-nak, hogy férfiakhoz vonzódik, így eljegyzésük felbomlott.
A kódfejtő géniusz később „közszeméremsértés” vádjával került bíróság elé, amiért kémiai kasztrációval büntették. 1954-ben, mindössze 41 évesen öngyilkosságot követett el. Emlékét csak évtizedekkel később kezdték hivatalosan rehabilitálni: 2009-ben Gordon Brown miniszterelnök kért bocsánatot a brit kormány nevében, 2013-ban pedig II. Erzsébet királynő posztumusz kegyelemben részesítette.
Heves reakciók és online felháborodás
A Goodreads oldalán a könyv 115 értékelést kapott rövid idő alatt, amelyek 64 százaléka egycsillagos volt. A negatív vélemények elsősorban a meleg történelem „kitörlését” rótták fel a regénynek.
Egy olvasó így fogalmazott: „Bárki, aki ismeri Alan Turing történetét, értetlenül áll majd a könyv előtt.” Egy másik hozzászóló szerint „Turing tragédiájának egész lényegét eltörölni az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk. Egy valódi ember fájdalmát és az LMBTQ-történelem részét nem lehet egyszerűen heteroszexuálisra írni.”
A kiadó és a szerző védekezése
Nick Croydon azzal védekezett, hogy nem akarta Turingot heteroszexuálisnak beállítani, de a történethez szüksége volt arra, hogy gyermeket nemzzen. Saját szavai szerint: „Ezzel a regénnyel tisztelegni akartam előtte. Szerettem volna kiemelni a zsenialitását, de rámutatni az őt ért igazságtalanságokra is.”
A QBD közleményben hangsúlyozta: Turing meleg identitása a könyvben nem lett eltörölve vagy megkérdőjelezve. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a spekulatív történelmi fikció gyakran vizsgál olyan jelenségeket, mint a „levendula-házasságok” – vagyis amikor LMBTQ-emberek a társadalmi nyomás miatt ellentétes nemű partnerekkel kötöttek házasságot.
Irodalmi visszhang és támogatók
Annak ellenére, hogy sok kritika érte, a könyvet több ismert író is méltatta. Fiona McIntosh történelmi regényíró és Chris Hammer krimiszerző Dan Brown A Da Vinci-kódjához hasonlította a művet. Trent Dalton szerint a regény „vadul fantáziadús”, Candice Fox pedig „élénknek” nevezte.
A QBD a könyvet saját programjában a hónap könyvének választotta, és televíziós interjúkban is népszerűsítette.
Az LMBTQ-szervezetek aggályai
Heather Corkhill, az Equality Australia jogi igazgatója a Guardiannek elmondta: „Az LMBTQ+ emberek és karakterek kitörlése vagy marginalizálása a történelmi és kulturális narratívákból nem új jelenség, de kockáztatja közös történelmünk eltörlését és az LMBTQ-tapasztalat megértésének csorbítását.”
Hol a határ a fikció és a történelem között?
A Turingról szóló regény körüli botrány ismét felvetette a kérdést: meddig mehet el a történelmi fikció, amikor valós személyek életét dolgozza fel? A mű ugyan irodalmi szabadság terméke, mégis sokak számára fájdalmas, hogy Turing tragédiáját és meleg identitását egy fiktív cselekmény szolgálatába állították.
