Rejtély a Húsvét-szigeten: kiszáradt tó medrében bukkant elő új moai-szobor
A Csendes-óceán déli részén, Chile partjaitól mintegy 3500 kilométerre fekvő Húsvét-sziget mindig is a világ egyik legnagyobb régészeti rejtélyét őrizte: a hatalmas, vulkanikus kőből faragott moai-szobrokat. Ezeket a különleges alkotásokat a kutatók szerint 1300 és 1600 között készítették, mindegyik egyedi arcvonásokkal, hogy megörökítsék a sziget elhunyt törzsfőnökeit. A szobrok szemét a végső simításként külön kőbetétekkel formálták meg, ezzel is szimbolizálva a szellemi jelenlétet.
Most azonban egy felfedezés új fejezetet nyithat a sziget történetében: a tudósok teljesen megdöbbentek, amikor egy eddig ismeretlen moai-szobor bukkant elő egy kiszáradt tó medréből.
Első moai a tófenéken
Terry Hunt, az Arizonai Egyetem régészprofesszora a Good Morning America műsorában számolt be az esetről.
„Azt hittük, minden moait ismerünk, de újra és újra érnek minket meglepetések. Ez az első alkalom, hogy egy száraz tómederben találtunk szobrot” – mondta.
A felfedezés helyszíne a szobrok kőbányájánál lévő tó, ahol eddig senki sem számított új leletekre. A Rapa Nui nép, a sziget őslakosai, a moai-szobrokat istenített őseik ábrázolásának tekintik, amelyek világszerte azonosított szimbólumai a Húsvét-sziget kulturális örökségének.
Egyedülálló és apróbb darab
Az újonnan előkerült moai a kollekció egyik legkisebb darabja, mérete körülbelül 4 méter, súlya 12–14 tonna lehet. Ez felvetette a kérdést: vajon több hasonló méretű szobor rejtőzik még a tó medrében?
Salvador Atan Hito, a Ma’u Henua szervezet alelnöke így nyilatkozott:
„A Rapa Nui nép számára ez rendkívül fontos felfedezés. Senki sem tudott róla – még a nagyszüleink sem. Most, hogy a tó kiszáradt, esélyünk van arra, hogy újabb szobrokat találjunk.”
További rejtett szobrok nyomában
A kutatók szerint a tómederben korábban magas nád nőtt, ami eltakarhatta a moait. A mai szárazság kedvez a feltárásoknak, és modern felszíni radartechnológiával talán újabb szobrokat lehet felfedezni az üledék alatt.
„Ha van egy moai a tóban, jó eséllyel több is van” – jegyezte meg Hunt.
A szakértők a szobrok mellett remélik, hogy rátalálnak azokra az ősi eszközökre is, amelyekkel a moaiokat a vulkanikus hamuból kifaragták.
A moaiok titka tovább él
A Húsvét-sziget legnagyobb ismert moai-szobra, a Paro, 10 méter magas és 82 tonnás. Bár a szobrok készítésének technológiája részben már ismert, a mostani felfedezés újabb kérdéseket vet fel arról, hogyan és miért kerülhettek szobrok a tó medrébe, és mit jelenthetett ez az egykori szigetlakók számára.
A most előkerült kőóriás nemcsak tudományos szenzáció, hanem a Rapa Nui nép múltjának újabb, eddig ismeretlen darabja is.






