Virágformájú kőzeteket talált a NASA Curiosity marsjárója
A NASA Curiosity marsjárója új, különleges alakú kőzetekről küldött felvételeket a Földre, amelyek korallhoz és virághoz hasonlítanak. A felvételek és az új adatok friss kérdéseket vetnek fel arról, hogyan változott a Mars felszíne több milliárd évvel ezelőtt.
Ősi formák a Gale-kráterben
2025. július 24-én a Curiosity egy mindössze 2,5 centiméter széles, szél által koptatott kőzetet fotózott le, amely egy korallzátony darabjára emlékeztet. A NASA szerint a marsjáró több hasonló alakzatot is megörökített már. Ezek a formák akkor jöttek létre, amikor a Marson még folyékony víz volt jelen, és az oldott ásványi anyagok a kőzetek repedéseibe jutottak. A víz elpárolgása után az ásványok megkeményedtek, és különleges, szoborszerű alakzatokat hoztak létre.
A most felfedezett, „Paposo” névre keresztelt kőzet és egy 2022-ben talált virágformájú kő is hasonló módon született. A NASA magyarázata szerint ezek akkor alakultak ki, amikor ásványokat szállító folyadék haladt át a kőzet belsejében futó csatornákon.
A szél millió éve formálja
A NASA szerint a ma látható egyedi formák több milliárd évnyi homokfúvás eredményei. A marsi szelek lassan koptatták a kőzetet, miközben az ásványi anyagok ellenálltak az eróziónak, így láthatóvá váltak a belső, ellenállóbb mintázatok.
A Gale-kráter, ahol a virágformájú kövek találhatók, egy becsapódási medence. Itt készítette a Curiosity júniusban az úgynevezett „pókháló” mintázatú kőzetről szóló felvételeket is, amelyek szintén arra utalnak, hogy a Mars egykor vízben gazdag volt.
A Curiosity útja és küldetése
A Curiosity nyolc hónap és 567 millió kilométer megtétele után, 2012-ben érkezett meg a Marsra. Leszállásakor a legnagyobb és legfejlettebb marsjáró volt, amit valaha útnak indítottak. Azóta mintegy 35 kilométert tett meg, és számos kémiai és ásványtani bizonyítékot talált arra, hogy a bolygón korábban is lehettek lakható környezetek.
A NASA célja, hogy a Curiosity további adatokat és kőzetmintákat gyűjtsön a Mars múltjáról, különösen arról az időszakról, amikor a bolygó akár mikrobák számára is élhető lehetett.
Víz volt, majd eltűnt
A NASA megerősítette: a Mars egykor folyókkal, tavakkal, sőt talán óceánnal is rendelkezett. A víz azonban – máig ismeretlen okból – eltűnt, és a bolygó hideg, száraz sivataggá változott. A „dobozmintás” kőzetszerkezetek arra utalnak, hogy a felszín kiszáradása közben a talaj alatt még mindig jelen volt víz, amely tovább formálta a bolygó belső világát.
A mostani felfedezés újabb darabja annak a kirakósnak, amely a Mars geológiai múltját és a rajta egykor létező élet lehetőségét próbálja feltárni.
