Naponta több mint 70 000 mikroműanyag-részecskét lélegzünk be – és ez sokkal több, mint eddig gondoltuk
Francia kutatók döbbenetes adatokat tártak fel a beltéri levegő szennyezettségéről
Mikroműanyag mindenhol: már nemcsak eszünk, iszunk – lélegzünk is belőle
A műanyagszennyezés mára nemcsak az óceánokat és az élővilágot fenyegeti, hanem az emberi szervezetet is. A legfrissebb kutatás szerint egy átlagos felnőtt naponta több mint 70 000 mikroműanyag-részecskét lélegez be – méghozzá saját otthonában vagy autójában. A legtöbb részecske olyan apró, hogy mélyen bejut a tüdőbe, és ott maradhat.
A tanulmány a franciaországi Toulouse-i Egyetem kutatóitól származik, akik saját lakásaik és járműveik levegőjét vizsgálták meg Raman-spektroszkópia segítségével. Ez a módszer képes azonosítani és megszámolni az apró műanyagdarabokat a levegőmintákban.
A belső terek a legszennyezettebbek
A vizsgálat eredményei megdöbbentők:
A lakások levegőjében átlagosan 528 mikroműanyag-részecske volt egy köbméteren.
Az autók levegője még rosszabb: itt 2238 részecske fordult elő köbméterenként.
Az észlelt mikrorészecskék 94 százaléka 10 mikrométer alatti, vagyis elég apró ahhoz, hogy akadálytalanul elérje a tüdő mélyebb régióit.
A kutatók becslése szerint ezekből az értékekből következik, hogy egy felnőtt naponta átlagosan 71 000 mikroműanyag-részecskét lélegzik be, ebből 68 000 darab 10 mikrométer alatti. Ez a szint százszor magasabb, mint amit korábban más becslések feltételeztek.
A modern életmód és a műanyag belélegzése
Az emberek napjuk mintegy 90 százalékát zárt térben töltik – otthon, munkahelyen, tömegközlekedésen, üzletekben. Ezalatt folyamatosan ki vannak téve a mikroműanyagok belélegzésének anélkül, hogy erről tudnának.
A szennyezés forrásai sokfélék: szintetikus textíliákból származó szálak, műanyag burkolatok, légfrissítők, poratkákhoz kötődő mikroszemcsék, illetve kopó felületekből származó részecskék. A mikroműanyag tehát nem csak az ételeinkben vagy az ivóvizünkben van jelen – szó szerint belélegezzük a mindennapjaink során.
De hová kerül a belélegzett műanyag?
A tudomány jelenleg csak részben ismeri a mikroműanyagok élettani hatásait. Egyre több kutatás utal arra, hogy ezek az anyagok:
Növelhetik a daganatos betegségek kockázatát
Hatással lehetnek a termékenységre
Elősegíthetik a gyulladásos folyamatokat
Hozzájárulhatnak szív- és érrendszeri problémák kialakulásához
A kutatás vezetői szerint sürgős szükség van további vizsgálatokra, amelyek feltárják a mikroműanyagok hosszú távú hatásait az emberi szervezetre – és arra is, hogyan lehetne csökkenteni ezeknek a részecskéknek a koncentrációját a beltéri levegőben.
Kutatás a PLOS ONE tudományos folyóiratban
A tanulmányt a PLOS ONE című nyílt hozzáférésű tudományos folyóirat közölte, és fontos lépést jelent abban, hogy átlássuk: a műanyag nemcsak környezeti, hanem komoly egészségügyi probléma is.
Amíg nem tudjuk pontosan, hogyan hatnak ezek a részecskék a szervezetünkre, addig is érdemes figyelni a szellőztetésre, a levegőszűrők használatára, valamint a szintetikus anyagok visszaszorítására az otthonainkban.
