Egy hellenisztikus időkapszula a tenger mélyén – 2400 éves görög hajóroncsot tárnak fel Horvátországban
Ókori titkok az Adria fenekén
A horvátországi Vis szigetének partjainál, Komiza közelében, mintegy 30–50 méteres mélységben az Adriai-tenger egyik legrégebbi hajóroncsát tárták fel. A Kr. e. 4. századból származó görög kereskedelmi hajó maradványai nemcsak régészeti szenzációnak számítanak, hanem jelentős tudományos áttörést is hozhatnak az Adria keleti partvidékének ókori történelmében.
Egy különleges lelet születése
Bár a roncsot már 2023-ban felfedezték, a hivatalos régészeti megerősítés csak most érkezett meg. A Horvát Konzervációs Intézet kutatásai kimutatták: a feltárás során előkerült szerkezeti elemek, műtárgyak és emberi maradványok kivételes állapotban maradtak fenn. A hajó gerince például szinte érintetlen, a faanyag jól konzerválódott, sőt a korabeli ólombevonatok is megmaradtak.
„A hajó építési módja és precizitása lenyűgöző – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy több mint 2400 éve nyugszik a tenger fenekén” – emelte ki Marko Lete búvár, aki aktívan részt vesz a feltárásban.
Luxuskerámia és mindennapi élet egy ókori hajó fedélzetén
A hajó elsüllyedése egy korabeli gyarmati kolónia, az Issa nevű település (a mai Vis) korai időszakához köthető. A régészek szerint az akkoriban frissen alapított városka ellátására szolgáló szállítmányt vitt: amforákban tárolt olajat, fűszereket, tartósított ételeket, valamint luxuskerámiát, amelynek díszítettsége és állapota kivételes.
Különösen figyelemre méltó egy bronz érme, amelynek egyik oldalán egy emberi fej, másik oldalán pedig egy kecske látható – ez a tárgy nemcsak a kereskedelem, hanem a művészet és szimbolika szempontjából is értékes információkat hordoz.
Emberi maradványok és személyes tárgyak
A hajó egyik utasának maradványai is előkerültek: egy épen maradt alkarcsont révén várhatóan megállapítható lesz az illető neme és kora. Ez rendkívül ritka, hiszen az Adriai-tenger sós vize rendszerint gyorsan lebontja az organikus anyagokat. A régészek szerint ez is hozzájárul ahhoz az élményhez, amit Jurica Bezak, a feltárás vezetője így fogalmazott meg:
„Mintha lefagyasztották volna a történelem egy pillanatát.”
Új fény az Adriai-tenger hellenisztikus múltjára
A roncs kora és a megtalált tárgyak típusa alapján a kutatók 50–100 év pontossággal képesek meghatározni a hajó elsüllyedésének idejét. Ez nemcsak a hajó története miatt fontos, hanem a hellenisztikus kori Adria-parti gyarmatosítás és kereskedelem feltérképezésében is kulcsfontosságú lehet. A felfedezés új megvilágításba helyezi a kapcsolatokat olyan városállamok között, mint Szirakúza és annak gyarmata, Issa (Vis), illetve Párosz és gyarmata, Faros (a mai Hvar).
„Az antik kor jelenléte Horvátország mai területén a szigetek gyarmatosításával kezdődött, ez a hajóroncs pedig az egyik legkorábbi és legteljesebb bizonyítéka ennek a folyamatnak” – hangsúlyozta Bezak.
A feltárás még évekig eltarthat
A jelenleg is zajló régészeti munka hosszú távú projektként valósul meg. A Horvát Konzervációs Intézet régészei, a vis-i búvárklubok tagjai, valamint a Vis városi Örökségmúzeum együttműködésében aprólékos, víz alatti munkával bontják ki a tengerfenékből a múlt darabjait.
A projekt új korszakot nyithat az Adria régészetében, hiszen nemcsak a görög jelenlétet bizonyítja, hanem lehetőséget is ad arra, hogy megértsük az ókori civilizációk mozgását, kapcsolatait, valamint mindennapi életének tárgyait és szokásait – most épp a tenger mélyéről.
