Két korszak, amikor hirtelen öregszünk – Új tudományos kutatás derít fényt az öregedés rejtélyeire
Drámai biológiai változások a 40-es és 60-as éveinkben – nem is öregszünk olyan fokozatosan, mint hittük
Ha mostanában hirtelen több ráncot fedeztél fel, fájnak az ízületeid, vagy úgy érzed, egyik napról a másikra öregebbé váltál, annak nagyon is lehet tudományos oka. Egy friss, átfogó kutatás szerint ugyanis az öregedés nem egyenletes, lassú folyamat – két markáns, gyors „öregedési hullámban” zajlik, amelyek az emberek többségénél 44 és 60 éves kor körül csapnak le.
Az öregedés nem fokozatos, hanem lökésszerű
A Stanford Egyetem Genomikai és Személyre Szabott Orvoslás Központjának kutatócsoportja több mint 135 ezer biológiai molekula és mikroba viselkedését elemezte 108 önkéntesnél, akik 25 és 75 év közöttiek voltak. A résztvevők rendszeresen adtak vér- és székletmintát, valamint bőr-, száj- és orrnyálkahártya-törletet akár hét éven keresztül.
„Nem csupán fokozatosan változunk az idő múlásával. A középkor és a hatvanas évek eleje drámai biológiai változások időszakai – függetlenül attól, hogy milyen típusú molekulát vizsgálunk” – mondta Prof. Michael Snyder, a tanulmány vezető szerzője.
A 40-es évek közepén jön az első meglepetés
Az első „öregedési hullám” a 44 év körüli időszakban következik be. Kezdetben azt feltételezték, hogy ez a változás főként a nőknél jelentkező perimenopauzával (változókor előtti átmenet) függ össze. Ám hamar kiderült, hogy férfiaknál is ugyanilyen intenzív biológiai átalakulások zajlanak ebben az életkorban.
Dr. Xiaotao Shen, a kutatás első szerzője szerint a hormonális változások csak részben felelősek a folyamatért – más, eddig kevésbé ismert tényezők is közrejátszanak, amelyek mindkét nemet érintik.
Mit változtat rajtunk az idő?
A két öregedési hullámban eltérő rendszerek érintettek:
A 40-es évek közepén a kardiovaszkuláris rendszer, valamint a koffein-, alkohol- és zsíranyagcsere működése módosul jelentősen.
A 60-as évek elején az immunrendszer, a szénhidrát-anyagcsere, valamint a vese működése mutat jelentős változást.
Az izmok és a bőr öregedéséhez kapcsolódó molekulák pedig mindkét hullámban változnak.
A kutatók szerint mindez összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy az időskori betegségek (pl. Alzheimer-kór, szívbetegségek) kockázata nem lineárisan nő, hanem 60 után hirtelen ugrik meg.
Az életmód sem elhanyagolható
A kutatás ugyan molekuláris szinten vizsgálódott, de felveti a kérdést, mekkora szerepet játszik az életmód. Például az alkohol-anyagcsere változása akár a középkorban megnövekedett alkoholfogyasztás következménye is lehet, hiszen ez az életkor sokak számára stresszes időszak – munkahelyi terhelés, családi kihívások, testi átalakulások egyaránt jelen vannak.
Mit tehetünk a változások ellen?
A tanulmány nem csupán diagnózist ad, de irányt is mutat a megelőzéshez. A kutatók hangsúlyozzák: fontos, hogy az emberek még egészségesen reagáljanak ezekre a biológiai váltásokra.
„Hiszek abban, hogy időben alkalmazkodnunk kell az életkorunkhoz. A mozgás, a táplálkozás és a stresszkezelés ebben a két kulcskorszakban különösen fontos” – fogalmazott Snyder professzor.
Hol tart a kutatás?
A kutatás eredményei a Nature Aging című rangos tudományos folyóiratban jelentek meg. Bár a 78 éves korban feltételezett harmadik öregedési hullámot nem sikerült megerősíteni (a vizsgálat legidősebb résztvevője 75 éves volt), a mostani adatok új alapokra helyezhetik az öregedésről való gondolkodásunkat – és a preventív egészségügy tervezését is.
