Henry Moore szobrai visszatérnek a természetbe – a világ legnagyobb szabadtéri kiállítását készítik elő a Kew Gardensben
Henry Moore, a 20. század egyik legjelentősebb szobrásza úgy vélte: „a szobrászat a szabad ég művészete”, és alkotásait inkább bármilyen tájban, mintsem „a legszebb épületekben vagy azokon” kellene megcsodálni. E szemlélet jegyében a londoni Kew Királyi Botanikus Kert most bejelentette: minden idők legnagyobb szabadtéri tárlatát rendezi meg Moore tiszteletére, mintegy újraértelmezve az alkotó örökségét a természet ölelésében.
Monumentális szobrok a történelmi tájban
A Kew Gardens 130 hektáros, UNESCO világörökségi védettség alatt álló parkjában harminc monumentális Henry Moore-szobrot helyeznek el. Az ikonikus üvegházak, a dús növényzet és a természeti panoráma között elhelyezett művek méltó környezetben jelenítik meg a művész természet iránti rajongását. A kiállítás során többek között híres fekvő alakjai (reclining figures) is megjelennek, valamint a Large Two Forms című szobra, amely Moore organikus ihletését testesíti meg.
Ezen felül kilencven további alkotás – faragványok, rajzok – kerülnek bemutatásra a Kew területén belül található Shirley Sherwood Galériában. A Sussexben található Wakehurst vad botanikus kertjében pedig Moore műveit kortárs alkotók új, kifejezetten erre az alkalomra készült munkái egészítik ki.
Természetes formák, örök inspiráció
Moore alkotói filozófiája a természet alapos megfigyelésére és újraértelmezésére épült. Egykor így fogalmazott:
„A természet a formák, minták és ritmusok legcsodálatosabb változatait hozza létre… De a természet puszta másolása nem több, mint bármi másé. A lényeg az, mit hoz létre belőle a művész.”
A mostani kiállítás az alkotó e mély kapcsolatát hivatott bemutatni. A projektet a Henry Moore Alapítvány támogatja, amely Hertfordshire-ben működik, és a kiállított műtárgyak többségét is kölcsönözte. Az alapítvány gyűjteményvezetője, Sebastiano Barassi szerint Moore tudatosan kerülte a városi, építészeti háttereket, mivel úgy érezte, hogy szobrai formavilága szorosabban rezonál a természet organikus szerkezetével.
A Large Two Forms és a természet visszacsatolása
A kiállítás egyik központi darabja, a Large Two Forms kiváló példa Moore természetből merített inspirációjára. Barassi szerint a szobor formái sziklás képződményeket idéznek, és úgy nyílnak meg a néző előtt, hogy közben betekintést engednek a tájra is – a mű és a környezet így szinte egybeforr.
„Ez egyfajta körkörös kapcsolat – fogalmaz Barassi. – A természetből jön az ötlet, a művész szobrot készít belőle, majd visszateszi azt a természetbe. Ez Moore felfogásának lényege.”
A táj új olvasata
A kiállítás ezúttal az egész Kew területét átszövi, ellentétben a 2007-es Moore-tárlattal, amely csupán néhány kijelölt helyszínen valósult meg. Paul Denton, a Kew kreatív programjainak igazgatója szerint a cél, hogy olyan látogatókat is megszólítsanak, akik korábban még sosem találkoztak Henry Moore munkáival.
„Ezek a monumentális formák gyönyörűen illeszkednek a Kew tájába. Megváltoztatják a hely érzékelését – ahogy belépünk, sétálunk, ahogy a szobrok megjelennek előttünk, és ahogy körbejárjuk őket. Mindez új szemszögből láttatja a kertet” – mondta Denton.
Szerinte a művészet fontos eszköz lehet összetett témák, például a klímaváltozás vagy a biodiverzitás csökkenésének érzékeny bemutatásában is. Bár Moore nem kifejezetten ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, mégis ugyanezt a célt szolgálta: ráébreszteni az embereket a természet iránti felelősségükre.
Moore így fogalmazott egyszer:
„A természet kimeríthetetlen. Számomra természetellenes volna, ha nem használnám és figyelném a természetet a saját munkámban.”
Ez a gondolat most új értelmet nyer a Kew Gardens zöldjeiben, ahol a szobrok újra visszatalálnak ahhoz, ahonnan valójában származnak: a természethez.
