Új korszak kezdődhet a MOME-n – Kovács Csaba megbízott rektor lett a botrányokkal terhelt előzmények után
2025.március 20-án a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriuma egyhangú döntéssel nevezte ki Kovács Csaba Ybl- és Prima Primissima-díjas építészt az egyetem megbízott rektorává.
A kinevezés egyúttal a MOME történetének egyik leginkább vágyott konszenzusos pillanatát is jelenti, hiszen a döntés nemcsak a kuratórium, hanem a szenátus akaratával is egybecsengett – ez pedig korántsem volt mindig így a közelmúltban.
Kovács Csaba mandátuma a 2025–2026-os akadémiai év végéig szól, és feladata messze túlmutat a napi működés biztosításán. A hivatalos közlés szerint az új ügyvivő rektornak kulcsszerepe lesz a kuratórium és a szenátus jövőbeli együttműködésének kereteit kidolgozó folyamatban, valamint a következő rektori pályázat előkészítésében is.
Példátlan egyetértés, ritka konszenzus
A március 3-án megtartott rendkívüli szenátusi ülésen Kovács Csabát a testület 70 százalékos többséggel választotta meg megbízott rektorjelöltnek, amelyet egy megerősítő bizalmi szavazás követett: itt a támogatottsága már meghaladta a 90 százalékot.
A kuratórium ezt követően március 20-án fogadta el és erősítette meg a döntést – ez a lépés azért különösen fontos, mert a közelmúltban nem mindig volt ilyen összhang az egyetem belső demokratikus struktúrája és fenntartója között.
Feszültségek és tiltakozások árnyékában
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem az egyik első hazai modellváltó egyetemként lépett ki a hagyományos állami fenntartásból, és került egy alapítványi struktúra keretei közé. A modernizációs célkitűzések és az infrastruktúra fejlesztése kezdetben lelkesedést váltott ki a közösségben, ám az elmúlt évek során több olyan intézményi döntés született, amely súlyos belső és külső kritikákat váltott ki.
Különösen Koós Pál 2023-as rektori kinevezése robbantott ki botrányt: Koóst ugyanis az alapítvány kuratóriuma nevezte ki úgy, hogy a szenátus nem őt támogatta, ezzel aláásva az egyetemi autonómiába vetett bizalmat.
Az eset után a MOME Front néven szerveződő tiltakozócsoport – amely az oktatók, hallgatók és volt diákok köréből nőtt ki – három fő követelést fogalmazott meg a fenntartó irányába:
A szenátus döntéseinek maradéktalan elfogadása.
A kuratórium távol tartása az egyetem szakmai működésétől.
Az egyetemi oktatást érintő átalakítások kizárólag a közösség kezdeményezésére történhessenek.
A konfliktus több tüntetéshez, nyílt levelekhez, valamint nemzetközi figyelemhez is vezetett – a MOME sorsa és autonómiája egy időre a hazai felsőoktatási viszonyok szimbólumává vált.
Megújulás lehetősége, de nem automatikusan
Kovács Csaba kinevezése – akit az egyetem közössége is támogatott, és akit szakmai elismerései miatt is nagyra becsülnek – egy új, reményt keltő fejezet kezdete lehet. Az, hogy a kuratórium most először a szenátus jelöltjét hagyta jóvá, komoly gesztus az egyetemi autonómia irányába. Ugyanakkor kérdés, hogy ez csak taktikai engedmény, vagy valóban egy hosszabb távú együttműködés alapja lesz.
Az új ügyvivő rektor feladata éppen ennek a dilemmának a gyakorlati megoldása: közvetíteni a struktúrák között, miközben biztosítja az intézmény szakmai működését és előkészíti a következő rektori ciklust.
Az egyensúly keresése: szakmai autonómia a kuratóriumi rendszerben
A MOME példája jól mutatja, hogy a modellváltás nem pusztán pénzügyi vagy szervezeti kérdés, hanem intézményi kultúrákat, bizalomrendszereket és demokratikus működési elveket érint. Az új rektori időszak ezért nemcsak belső, de szimbolikus jelentőségű is: választ adhat arra, hogy létezik-e valódi szakmai autonómia egy alapítványi fenntartású rendszerben.
Ha a következő hónapokban sikerül valódi párbeszédet kialakítani a szenátus és a kuratórium között, valamint garantálni az oktatói és hallgatói közösség szerepét az egyetem jövőjének alakításában, a MOME ismét azzá válhat, aminek a közössége mindig is szánta: szabad szellemi műhellyé és nemzetközi színvonalú alkotóhellyé.
