Hegedűs D. Géza, a magyar színház meghatározó alakja, nemcsak a színpadon, de a mindennapokban is a művészet és az élet mély összefüggéseit éli meg. Az interjú során a színházi hivatásról, személyes rituáléiról, a rajongás természetéről és a családi életéről is őszintén mesél.
„A teák minden fajtája izgat” – mondja, amikor reggeli szokásairól kérdezik. Szenvedélyes teázó, aki különös rituáléval kezdi a napot: teát és kávét iszik párhuzamosan, miközben korán kelő emberként szabadidejét egy kiskutyájával való sétával tölti. „Ő kommunikál, én a napot gondolom végig” – meséli a reggeli séták lélekerősítő hatásáról.
A színházi rajongásról és tanításról
A rajongás, amely a fiatal színészeket gyakran kíséri, Hegedűs számára mindig a színház természetes velejárója volt. „A rajongás inkább a szerepnek szól” – vallja, és hangsúlyozza, hogy a közönség szeretete fontos visszajelzés a színész számára. A hölgyrajongók figyelméről szólva kiemeli, hogy mindig tisztelettel kezelte őket, és soha nem használt ki ilyen helyzeteket. „Ez része ennek a hivatásnak, és hozzá kellett szokni” – mondja.
Tanári munkájában külön örömét leli, hogy generációról generációra adhatja tovább a színház szeretetét és tudását. „Most ők vonzzák a fiatalokat, akik mások, mint akiket az én generációm vonzott” – utal az általa tanított színészek sikerére.
A család és a hivatás kapcsolata
Lánya, Barbara szintén a színészi pályát választotta, amit Hegedűs és felesége soha nem próbáltak akadályozni. „Ahogyan anyám mondta: Kisfiam, szeretetet tudok adni, szerelmet nem” – idézi édesanyja bölcsességét, amely az önálló döntések tiszteletben tartását sugallja.
Orvoslás és színészet: két hivatás találkozása
Egy rövid ideig Hegedűs az orvosi pálya felé fordult, ám végül a színészetben találta meg hivatását. „Az orvoslás és a színészet abból a szempontból rokon szakma, hogy az utóbbi gyógyítja a lelket” – magyarázza. Egy emlékezetes színházi szerepben, Görgey Gábor „Éjjeli ügyelet” című darabjában egy orvost játszott, ami során valódi szakmai tudásra volt szüksége. „Jakab Erzsike doktornő segített, hogy tudjam, hogyan kell bánni az eszközökkel és a betegekkel” – meséli arról, hogyan merült el az orvosi hivatás részleteiben a szerep kedvéért.
Színház és élet egysége
Hegedűs D. Géza pályája fél évszázada a színházról szól, amely nála sosem válik el az élet mindennapjaitól. Minden történet, emlék vagy reggeli rituálé mögött ott rejtőzik a színház és az emberi lélek gyógyításának vágyával teli hivatás. Ahogyan ő mondja: „Ez az elmozdulás a segítő szándék felé mindig része volt az életemnek.”
(A bors.hu nagyinterjúját szemléztük, a teljes beszélgetést itt olvashatod)
