A Stonehenge, Anglia ikonikus kőkörének rejtélye, évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat és történészeket. Most egy új tanulmány szerint a szerkezet Nagy-Britannia három különböző szegletének, Skóciának, Walesnek és Angliának az egységét szimbolizálhatta.
A kutatást a University College London és az Aberystwyth Egyetem szakértői végezték, akik arra a következtetésre jutottak, hogy a köveket nem csupán helyi forrásokból, hanem távoli régiókból, például Délnyugat-Walesből és Skócia északkeleti részéből szállították Wiltshire-be.
A kutatók úgy vélik, hogy a Stonehenge az egység korai, politikai és vallási szimbóluma lehetett. Mike Parker Pearson, a tanulmány vezető szerzője így fogalmazott:
„Ezek a rendkívüli és idegen sziklák összehozása távoli közösségeket szimbolizált. Stonehenge az emberek, a föld, az ősök és az égiek közötti egység monumentális kifejeződése volt.”
Az a tény, hogy minden kő távoli régiókból származik, kiemeli a helyszín különleges jelentőségét a több mint 900 ismert brit kőkör között.
A szerzők szerint a Stonehenge építői „politikai egyesítést és közös identitást kívántak létrehozni Nagy-Britannia nagy részén, vagy akár egészében”. Ez az elmélet azért is figyelemre méltó, mert 5000 évvel ezelőtt Anglia, Skócia és Wales fogalmai még nem léteztek, ám a szerkezet már ekkor mindhárom régiót képviselhette.
Ünnepségek és rituálék
A Stonehenge évezredeken át a nyári és téli napfordulók ünnepségeinek központja volt. Az emberek rituálékat és szertartásokat végeztek a Nappal és az évszakok változásával kapcsolatban, ami egyfajta tradíció, amely napjainkban is reneszánszát éli. Ma is tömegek érkeznek a világ minden tájáról, hogy megtapasztalják a napfordulók különleges hangulatát. Az újabb kutatások szerint télen a neolitikus emberek lakomákkal és ünnepségekkel emlékeztek meg az évszakokról a közeli Durrington Walls faluban.
Egy hely, több elmélet
Stonehenge eredete továbbra is viták tárgya. Az építmény céljáról számos elmélet létezik: míg Timothy Darvill professzor szerint ősi naptárként szolgált, amely segítette az embereket az év napjainak nyomon követésében, mások szerint gyógyító kultikus központ, temetkezési hely vagy szent hely lehetett, ahol az ősöket imádták. Darvill szerint a kövek egy-egy napot képviselnek egy hónapban, így a helyszín hatalmas időmérő eszközként funkcionálhatott.
A Stonehenge 1986 óta az UNESCO Világörökség része, jelentőségét azonban nemcsak történelmi és régészeti értéke adja, hanem az is, hogy folyamatosan újabb kérdéseket és elméleteket vet fel. Mint Parker Pearson, az Archeology Internationalben megjelent cikkükben megjegyezte:
„A Stonehenge egyszerre múltunk egy darabja és egy örök rejtély, amely folyamatosan új megértési lehetőségeket kínál.”
