A filmekben is gyakran látott sportsérülések közül a leggyakoribbnak a keresztszalag szakadás számít, ami nemcsak a hivatásos focistáknak a rémálma, hanem a különféle sportokat hobbiként űzőknek is, például a síelőknek.
Vajon megúszhatjuk műtét nélkül, vagy nem létezik más kezelési opció? Egyáltalán miként lehet segíteni a gyógyulást?
A térdsérülés hátteréről röviden
Általában a hirtelen irányváltoztatások során történik meg a baj, amikor az izmok gyengébbek, mint a rájuk ható erő, de keresztszalag szakadás következhet be helytelen sportolási technika miatt is, ezenfelül okozhatja még ütközési baleset is, például a focizók vagy síelők körében.
Csupán meghúzódott, vagy el is szakadt a térdszalag? A ránduláskor a szalag rostjai megnyúlhatnak, de el is szakadhatnak, a funkciót illetően viszont nincs jelentősége, hogy melyik eset következett be.
A húzódás tünetei közé tartozik, ha térd körüli duzzanatot tapasztalunk, kékes-lilás elszíneződést látunk az érintett területen, emellett észrevehető a beszűkült mozgástartomány is. Ebben az esetben néhány hét elteltével rendbe jön, általában magától, óvatos terheléssel, apránként mozgatva.
Szakadásnál ez a regenerációs idő természetesen hosszabb, izomszakadásnál 5-6 hét, ínszalagszakadásnál akár 2-3 hónapba is beletelhet, mire teljesen helyreáll a korábbi állapot. Mivel a térdszalag teljes szakadása is hasonló tünetekkel jár, kizárólag szakember állapíthatja meg egy komplett vizsgálat során.
A műtéti eljárás
Többféle módon is elvégezhető a beavatkozás, amelynek során a sebész ép inat helyez az elszakadt helyére, amely lehet a páciens saját testéből kivett, illetve állati is, például sertés ín.
Annak ellenére, hogy egy gyakori műtéttípusról van szó, a kutatók többsége úgy véli, hogy nem feltétlenül jelent ideális megoldást a beavatkozás. Az eredmények nem mindig hozzák a várt szintet, nagy lehet a szórás e tekintetben, 40%-tól 90%-ig, ez főként az eltérő technológiák, eljárástípusok, felhasznált anyagok és más rehabilitációs protokollok miatt lehetséges.
Muszáj műteni?
A kutatások rávilágítottak arra, hogy a keresztszalag tartalmazza mindazon sejteket, amelyek képesek átalakulni a növekedési faktorok révén, ami egyúttal azt is jelenti, hogy képes a regenerációra. Sokat tehetünk a felépülés érdekében, ha mielőbb megpróbáljuk óvatosan mozgatni, ezáltal az izmainkkal valamelyest stabilizálni a térdet.
Gyógytornával megvan rá az esély, hogy teljesen helyreálljon a sérülés előtti állapot, ezt alátámasztják MRI felvételek is. A kutatás szerint az 5 évig vizsgált 118 páciensből 62-nél végezték el a műtétet, 59 pedig kizárólag a tornára összpontosított. A fiatal, kellően aktív személyeknél teljes felépülés várható megfelelő mechanikai ingerek által, még úgy is, ha előtte súlyos térfájdalommal, komolyabb sérüléssel küzdöttek.
Azonban lényeges, hogy melyik térdszalag (elülső, hátsó vagy oldalsó) és annak mely szakasza sérült, ugyanis nem mindig következik be spontán gyógyulás. A manuálterápia sokat segíthet, illetve bevethetünk kineziológiai szalagot is.
