Az ízletes gyümölcstermők szaporítása sokszor egyáltalán nem olyan bonyolult, mint azt az ember elsőre hinné. Ha van a kertünkben olyan gyümölcsfa vagy bokor, ami ízletes csemegével örvendeztet meg minket évről évre, akkor nem csak a termésével lephetjük meg a családtagjainkat, barátainkat vagy a szomszédainkat, hanem akár fás dugvánnyal is.
Mi az a fás dugvány?
A fás dugvány egy elágazást nem tartalmazó, viszonylag vékony, egyesztendős vesszőrész. Minimális mértékben hajlik. Fontos megjegyezni, hogy a vesszők csúcsrésze a legtöbb esetben nem szaporítható.
A Csodakertész Barna Faiskola gyümölcstermői is szaporíthatók ilyen fás dugvány segítségével. Amire ügyelni kell, hogy minimálisan kettő rügy vagy rügypár legyen a dugványon. Egynek a talajba kell kerülnie, abból lesz a gyökér, a felsőből pedig a hajtás fog kifejlődni.
Az, hogy milyen hosszú legyen a fás dugvány, az dönti el, hogy milyen sűrűn helyezkednek el a rügyek. Ez alapján a dugványunk lehet akár 10 vagy 60 centiméteres is. Néhány könnyen gyökeresedő fajta, mint a fűz, a nyár vagy a ribizli esetén a rügyek elhelyezkedésére sem kell különösebb figyelmet fordítani.
Mikor végezzük el a dugványozást?
Minden esetben nyugalmi időszakban kell fás dugványokat szedni. Ez a lombhullástól az első rügyek kipattanásáig tartó időszak.
November végétől már gondolhatunk a dugványok begyűjtésére. Ilyenkor a rügyekben még rengeteg tartalék tápanyag van, amely szintje a tavasz elejéig szüntelenül csökken. Éppen ezért decemberben és januárban lehet a legjobb eredményeket elérni, februárban és márciusban már kevesebb dugvány fog megeredni.
Lényeges, hogy mielőbb kerüljenek a helyükre a dugványok. Akár közvetlenül a helyükre is duggathatjuk őket, de adott esetben cserépbe vagy ládába is. A szőlő dugványozásával viszont várni kell áprilisig, amikor a talajfelszín felmelegszik legalább 10 fokra.
További hasznos tippek a dugványozás kapcsán
A dugványokat lehetőség szerint fellazított talajba helyezzük, hogy a gyökerek könnyen ki tudjanak fejlődni. Összetömörödött földben nehezebben erednek meg. Ha lehetőségünk van rá, keverjünk a talajba lombföldet vagy komposztot. Cserépbe vagy ládába történő dugványozás esetén laza, homokos földkeveréket válasszunk vagy virágföldet.
A gyökeresedés az alsó rügypár alatt kezdődik majd meg. Éppen ezért a dugványokat félig vagy kétharmadig kell a földbe helyezni, azonban ügyeljünk arra, hogy a felső egy vagy két rügy maradjon a talaj felszíne felett. Körülbelül 10-15 centiméter vastagon takarjuk a dugványokat földdel, így megakadályozhatjuk a kiszáradásukat.
Készíthetünk dugványiskolát is
Amennyiben sok növényt akarunk egyszerre szaporítani, akkor dugványiskolát is készíthetünk. A gyommentesített talajba egymástól akár három-öt centiméterre is duggathatjuk a vesszőket. A gyökeresedő növényeket később is a végleges helyükre ültethetjük.
További tippekért nézzünk meg a folyamatról szóló oktatófilmet a neten vagy olvassuk a Csodakertész Barna Faiskola blogját!
