A Telex információi szerint Hammerstein Judit és Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ két főigazgató-helyettese a központ új stratégiája és az intézményi átalakítás következtében vált meg pozíciójától. A közgyűjteményi központot vezető Demeter Szilárd megerősítette a menesztést, rövid nyilatkozatában hangsúlyozva az új stratégiai irányváltást:
„Ha ugyanazokkal ugyanazt csináljuk, akkor dőreség lenne más eredményt várni. A Magyar Nemzeti Múzeum a Közgyűjteményi Központ részeként új stratégia mentén folytatja a következőkben. Új idők, új szelek, új működési rend”.
Demeter Szilárd karrierje során kiemelt szerepet kapott a magyar kulturális szféra számos területén, köztük a könyvkiadásban, könyvtárakban és irodalmi életben, majd L. Simon László eltávolítása után az ország első számú közgyűjteménye, a Magyar Nemzeti Múzeum irányítását is átvette.
Demeter mandátuma túlmutatott a Nemzeti Múzeum vezetésén: megbízása Orbán Viktor kormányfőtől a múzeum mellett több jelentős közgyűjteményi intézmény – mint a Természettudományi, Iparművészeti, Petőfi Irodalmi és Kereskedelmi Múzeum, valamint a Széchényi Könyvtár – integrációjára szólt.
Az összevonás eredményeként a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ jött létre, mely Demeter vezetésével működik, bár az integráció a jelenlegi információk szerint egyelőre leginkább a gazdasági önállóság megszüntetésében nyilvánult meg.
Hammerstein Judit, a távozó főigazgató-helyettes, korábban Orbán Viktor sajtófőnöke volt az első Orbán-kormány alatt, majd később kultúráért felelős helyettes államtitkárként, majd a Balassi Intézet főigazgatójaként szolgált. Az elmúlt években azonban a jobboldali kulturális fordulat áldozataként veszített korábbi pozícióiból, többek között a Magyar Nemzeti Múzeumból is, ahol Demeter közvetlen elődje, L. Simon László távozása után megbízott főigazgatóként működött. Hammerstein eltávolítása jelzésértékű lehet az új irány tekintetében.
Virágos Gábor, a másik menesztett vezető, a múzeumi szakmán belül Varga Benedek, a korábbi főigazgató támogatását is élvezte, aki lehetséges utódjának tekintette. Bár Virágos pályázata a Nemzeti Múzeum vezetésére jól haladt, végül a kormányzati döntés L. Simon László javára billentette a mérleget. Később azonban Virágos megkapta a Nemzeti Régészeti Intézet (NRI) vezetését, amely jelentős hatáskörökkel bíró új szervezeti egység lett a Nemzeti Múzeum struktúráján belül.
Az intézmény mostani vezetőváltásai új kérdéseket vetnek fel az NRI jövőjéről is, különösen a régészeti megelőző feltárások kötelező jellegének megszüntetése kapcsán, amelyet külföldi befektetői nyomásra fontolgatnak. Ez komoly hatással lehet az NRI szerepére és a magyar kulturális örökségvédelem gyakorlatára.
