Kocsák Tibor és Bródy János „Képmutatók” című muzikomédiája a művészet és a hatalom bonyolult viszonyát járja körül, Bulgakov Molière-drámája alapján. A művet évekkel ezelőtt az Operettszínház számára készítették, ám a bemutató végül a színház vezetőváltása miatt elmaradt, és azóta sem került színre. A szerzők ezért úgy döntöttek, kiadják a darab zenei anyagát és a szövegkönyvet.
Bródy János szerint több mint tíz éve merült fel az ötlet egy zenés darab megírására Bulgakov drámájából. A mű egy kétszínpados zenei színházi produkció lett, amelyet „muzikomédiának” neveztek el. A „Képmutatók” az alkotók szerint a művészet és hatalom összetett viszonyára reflektál, amely folyamatos erkölcsi dilemmát jelent a művész számára.
Bár a darab elkészült, soha nem mutatták be. Bródy úgy véli, talán azért, mert nem volt olyan igazgató, aki ezt a hatalom és művész kapcsolatát ebben a kontextusban ábrázolni kívánta volna. Lehetséges okként Bródy személye is felmerült, mivel sokan azt gondolhatták, hogy a jelenlegi magyar politikai vezetést próbálja nehéz helyzetbe hozni a darab által.
Azonban Bródy kiemeli, hogy a darabban szereplő király felvilágosult és művelt, aki szereti és támogatja a művészetet, ám politikai kényszerek miatt fordul Molière ellen.
Bulgakov drámája, akárcsak a „Képmutatók”, történelmi alapokon nyugszik, és Molière életét követi, aki sikeres színházat vezetett, majd a Tartuffe című darabjának bemutatója után a politikai ármány áldozatává vált.
A darabban és a Képmutatókban is jelentős szerepet játszik egy szerelmi szál, valamint egy vérfertőzés-vád, és a történetben minden szereplő képmutató.
Bár a darab tragikus alaphangulatú, Bródy és Kocsák egy felemelő, a művészet diadalát hirdető befejezést választott. Kocsák Tibor a zenét is drámai emelkedettséggel alkotta meg, a zenének dramaturgiai funkciója van, nem csupán betétként szerepel a darabban.
A darabot bár nem mutatták be, a zenei anyag egy része elérhetővé vált október 18-ától, CD-n és streamingszolgáltatók révén, 14 dal került kiadásra a 32-ből. A felvételeken a musicalvilág neves énekesei működtek közre, és két dalhoz videóklip is készült. A szerzők remélik, hogy a kiadott zenei anyag felkelti a közönség érdeklődését, és így talán egy színház is vállalja majd a bemutatót.
A „Képmutatók” kiadásával a szerzők azt is remélik, hogy a közönség megismeri és megszereti a dalokat, ami elősegítheti a darab későbbi bemutatását. Kocsák emlékeztet arra, hogy a „Jézus Krisztus Szupersztár” is először zenei kiadásban vált ismertté, majd hatalmas színházi siker lett belőle.
Az album Spotify-on is elérhető:
(Cikkünk a hvg.hu írásának felhasználásával készült)
