A bűnszervezet hallatán valószínűleg a filmvászonról jól ismert képek ugranak be sokunk számára. Egy “keresztapát” kell elképzelnünk a fejének? Netán bandaháborúkat? Ennél jóval hétköznapibb jelenségről van szó; lássuk, mi a bűnszervezet, és hogyan bünteti a jog a bűnszervezetben történő bűnelkövetést!
A bűnszervezetek általános ismérvei
Bár könnyen a maffiaszerű bűnszervezetekre gondolhatunk, a szervezett bűnözés kategóriájába nem olyan nehéz bekerülni, mint egy maffiafőnök vezette hálózatba. A jog szigorúbban is bünteti azokat a bűncselekményeket, amelyeket szervezetten követnek el. Az egyes esetek kapcsán a védelem elsődleges feladata annak bizonyítása, hogy nem bűnszervezet formájában történt az elkövetés – hívja fel a figyelmet Dr. Tóth Attila Tas védőügyvéd. Ehhez először is nézzük meg, mit is jelent egyáltalán a bűnszervezet fogalma.
Mit jelent a fogalom?
Bűnszervezet nem csupán erőszakos cselekmények elkövetésére jöhet létre, hanem gazdasági bűncselekmények elkövetésére is. A költségvetési csalások esetén például a vád rendszerint indítványozza ennek vizsgálatát.
A Büntető Törvénykönyv szerint a bűnszervezet legalább három személyből álló szervezett csoportot jelent, mely hierarchikusan épül fel, és hosszabb időre jön létre, valamint konspiratív működés jellemzi. Ezen túlmenően a bűnszervezet célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
Ez utóbbi mondatot érdemes megmagyarázni. Egyrészt fontos kiemelni, hogy már attól bűnszervezetnek minősül, ha csak a cselekmények előkészületeit tették meg, mivel a cél olyan cselekmények szándékos megvalósítása, amelyek akár ötévi szabadságvesztéssel is büntethetők. Másrészt pedig az is lényeges eleme a mondatnak, hogy több bűncselekmény tervezéséről és megvalósításáról van benne szó.
A fenti definícióból jól látható, hogy több feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy bűncselekmény elkövetőjeként egy bűnszervezetet határozhassunk meg.
A lehetséges büntetések
Ha a bíróság megállapítja a bűnszervezeti elkövetést, annak komoly jogkövetkezményei vannak. Egyrészt a büntetési tételkeret a duplájára emelkedik. Tehát ha egyébként 5 évig tartó szabadságvesztés lett volna a büntetés, ebben az esetben 10 év lesz. Ezenkívül bűnszervezeti elkövetés esetén nem lehet felfüggeszteni a szabadságvesztést, és az elkövetőt kizárják a feltételes szabadon bocsátás lehetőségéből is.
Mit tehet a védőügyvéd?
A védelem elsősorban azt próbálja bizonyítani, hogy az elkövetés nem bűnszervezet formájában történt. Erre leginkább a konspiratív elkövetés, a hierarchikus szerveződés és a bűnszervezetre kiterjedő tudattartalom – azaz hogy az elkövető tudatában van-e annak, hogy bűnszervezet tagja – mérlegelése kapcsán nyílik lehetősége.
Láthatjuk, hogy a büntetőeljárás során a bűnszervezet tényének bizonyítása több fogalmi elem bizonyításán keresztül valósul meg. A védőügyvéd feladata, hogy támadja ezeket a fogalmi elemeket az elérhető legenyhébb büntetés elérése érdekében.
