1925 márciusában a Szeged című napilapban jelent meg József Attila Tiszta szívvel című verse, ami konzervatív és jobboldali körökben botrányt robbantott ki. És ennek sem maradt el a következménye: Horger Antal nyelvészprofesszor magához hívatta József Attilát, majd két tanú jelenlétében eltanácsolta az egyetemtől, sőt a vers lázongó hangja miatt azt is megígérte, meg fogja akadályozni, hogy a költőből valahol tanár lehessen.
Mindez még előtte állt, de istenkáromlás miatt már korábban is perbe fogták. A lázadó Krisztus című verséért már 1923 októberében is megtámadták, majd jött a rendőrségi idézés és a per.
Az újsághírek és a perek később mégis hasznára váltak: a fiatal szerző ismertséget kapott, és sokan figyeltek fel egyedülálló költői tehetségére. Költőként tehát már többen ismerték, amikor 1924 elején megjelent második kötete, a Nem én kiáltok. (Egy év múlva az ügyészség persze újra vádjavaslatot fogalmazott – ezúttal a új versgyűjtemény egyes versei ellen.)
A címadó Nem én kiáltok kezdetű versből ismerjük a klasszikus két sort is: „Hiába fürösztöd önmagadban /Csak másban moshatod meg arcodat.”
A dedikált József Attila kötetért most a 31. licitáló ígérte a legtöbbet: egymillió-harmincezer forintot.
– Gárdonyi Géza 1903-ban megjelent Az a hatalmas harmadik című regényért szintén rekordárat fizetett a győztes: kereken egymilliót.
– Radnóti Miklós: Újhold című, Buday György fametszeteivel illusztrált kötete 1935-ben jelent meg, amit a Radnóti-szakirodalom fordulópontként kezel: költői pályáján Radnóti ezzel a kötettel lépett új fejlődési szakaszba. Bálint György sorai jól mutatják ezt.
„Az ifjontian nyers hang most már, az ötödik kötet ötödik fejlődési fokára érve, tökéletesen felolvadt a komoly, férfias zengésben.(…) Az új Radnóti-kötetben (melyet Buday György nagyszerű illusztrációi díszítenek) teljes gazdagságában és érettségében áll előttünk egy sajátos ízű és színű, jelentős súlyú, különlegesen magyar zenéjű költészet.” (Bálint György: Radnóti Miklós: Újhold. Nyugat, 1935. szept. 206–207.)
A számozott verseskönyvből – amit a költő és az illusztrátor is aláírt –, ez volt a 23. számú és most 650 ezer forintért kelt el.
– A Pendragon-legenda Szerb Antal egyik legismertebb és legfontosabb szépirodalmi alkotása 1934-ben jelent meg és egyszerre kaland- és esszéregény, krimi és kísértethistória – és ugyanezeknek a paródiája. A regény nagyrészt angliai élményei alapján született, de Szerb Antal már Párizsban írta 1932-ben. (A cselekmény helyszíne pedig írás közben került át Skóciából Walesbe.) A szerző által filológiai detektívregénynek nevezett könyv most 556 ezer forintért lehetett az utolsó licitálóé.
„Az esszéregény megalapozza a detektívtörténetet. A detektívtörténet előhívja a kísértet-históriát. A kísértet történet megkérdőjelezi az előbbi kettőt. Ad absurdum viszi az esszé-regény feltételezéseit. Más dimenzióba helyezi a detektívtörténet bonyodalmait. Így áll össze a csoda igézte filozopter egyszeri mesterművé.”
– írta róla később Poszler György.
– A végére is maradt egy különlegesség, mivel ilyen még nem volt nálunk. A Harry Potter és a Titkok Kamrája J. K. Rowling dedikálásával Ausztráliából jutott kalandos úton az árverésre. A sorozat második kötete tehát ausztrál kiadású – minden idők legnagyobb könyvsikerének ezt a példányát a szerző egy bizonyos Nurarinak dedikálta a tollal beírt dedikáció szerint így: „To N., (cool name!) J. K. Rowling” / „N.-nak, (klassz név!) J. K. Rowling”.
A szerencsés könyvtulajdonos feltehetőleg egy japán származású Harry Potter rajongó volt, mivel a Nurari japán név, de szókép is egyben, valami sikamlóst, váratlant jelent – de megjelenik a manga mitológiában is. (Ott egy fénylándzsa és egy legendás hegy is viseli a Nurari nevet.)
J.K. Rowling aláírása 550 ezer forintot ért meg magyarországi hívének.
