A Balaton déli partjainál található magaspartokat gyakran helytelenül löszfalaknak nevezik, holott valójában nem löszből, hanem más anyagból állnak.
Árvai Gábor geológus elmagyarázta, hogy ezek a partok aleurolitból, más néven kőzetlisztből állnak, ami finom szemcséjű üledék, és nem keverendő össze a löszszel. A lösz valójában egy poros anyag, amelyet a jégkorszak szelei raktak le, míg a Balaton körüli partokat folyóvízi üledék formálta, amit a hullámzás és folyóvízi folyamatok hoztak létre.
Árvai elmondta, hogy mintegy 12 millió évvel ezelőtt a Pannon-beltó, egy brakkvízű tó, helyezkedett el a mai Balaton helyén. Ez a tó jelentős szerepet játszott a Balaton környéki táj kialakulásában. Ahogy a tó lassan visszahúzódott, hatalmas üledékrétegeket hagyott maga után, amelyek delta-síkságokat formáltak.
Ezek az üledékek alkotják a mai partokat, és bár sokan „löszfalaknak” hívják őket, a valóságban ezek inkább finomabb szemcséjű kőzetlisztből állnak.
A pontos geológiai elnevezések nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem segítenek megőrizni a Balaton környéki táj értékeit, és megértetni annak kialakulását.
(A sokszinuvidek.24.hu cikkét szemléztük)
A legfrissebb tudományos hírek
