Több mint 1,5 milliárd forint jogdíjat fizet ki kilencvenezernél több magyar és külföldi zenész számára az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI). Csaknem hetven előadó jogdíja meghaladta az egymillió forintot.
A most lezárt 2023. évi zenei jogdíjfelosztás magában foglalja a rádiós, televíziós sugárzási és a háttérzenei jogdíjakat, a külföldi jogkezelőktől beszedett díjakat, valamint a meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek előadóit illető kiegészítő díjakat.
Az egyesület 160 milliónál is több, Magyarországon elhangzott zeneszámot dolgozott fel – áll az EJI hétfői közleményben.
Az előző évhez hasonlóan 1,3 milliárd forint a rádiós és televíziós jogdíj. Az EJI több mint tízmillió elhangzás feldolgozása után mintegy 67 ezer magyar és külföldi előadóművésznek fizetett jogdíjat.
A jogdíjfelosztás során több mint 600 ezer különböző felvételt azonosítottak be az EJI munkatársai.
A háttérzenei felhasználások tekintetében a kereskedelmi egységek által megfizetett jogdíjat az EJI idén 150 milliónál is több elhangzás feldolgozása alapján osztotta fel. Volt olyan felvétel, amelyet hatvanezer alkalommal szólaltattak meg üzletek és szálláshelyek.
A bolti zenék között a magyar felvételek aránya nem éri el a tíz százalékot, de a tíz legmagasabb összegű jogdíjban részesülő előadó között idén is volt magyar.
A jogdíjfelosztás eredményeként azok az előadók is hozzájutnak jogdíjukhoz, akiknek szereplését évtizedekkel ezelőtt rögzítette a közmédia vagy az állami hanglemezgyár. Ezeket a felvételeket az MTVA és a Fotexnet ma is intenzíven hasznosítja.
Az érintettek között az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület idén 200 millió forintnál is többet osztott fel. A járandóságból a már kevésbé aktív előadók részesülnek: a rádiós ismétlési jogdíjban a közmédia által készített felvételek előadói részesülnek, míg a hangfelvételek kiegészítő díjazása az 50 évnél régebbi felvételek előadóművészeire terjed ki.