Michael Ende Momo című regénye először 1986-ban jelent meg a Móra Kiadó gondozásában. Az azóta jó pár kiadást megért, népszerű történet bölcsen vezeti be az ifjú olvasókat az élet fontos kérdéseibe. A társadalmi és filozófiai témákat is érintő, 2024-ben megújult külsővel, új, friss fordításban a könyvesboltokba kerülő művet Győri László tolmácsolásában olvashatjuk.
A Végtelen Történet szerzőjének világsikerű műve egy modern nagyvárosban játszódik, valahol Dél-Európában, egy olyan világban, ahol a fantázia és a hétköznapi valóság határai nem válnak el élesen egymástól.
Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy spóroljanak az idejükkel. Az idő az élettel egyenlő, és minél jobban takarékoskodnak vele az emberek, annál kevésbé tudják megtölteni az életüket szeretettel, jósággal, örömmel.
A kis csavargólány, Momo feladata, hogy szembeszálljon a szürkék seregével, és visszaszerezze az embereknek a tőlük elorzott időt.
A gyermekek és felnőttek számára is izgalmas történet a meseregény határait olyan filozofikus kérdésekig tágítja, mint hogy miként korlátozza a szabadságot a hatalom, mit kezdhetünk korlátozott életidőnkkel, és milyen veszélyeket hordoz magában a fogyasztói kultúra. Bölcsen vezeti be az ifjú olvasókat az élet elemi kérdéseibe.
Michael Ende, az egyik legismertebb német szerző 1929. november 12-én született Felső-Bajorországban. Életműve rendkívül változatos: gyerek- és ifjúsági könyvei mellett írt költői képeskönyvszöveget, felnőtteknek szóló műveket, színdarabokat és költeményeket. Könyvei egy részét, így a Momót is saját maga illusztrálta. Regényei, köztük A Végtelen Történet, a Rosszcsont Rodrigó vagy A sátánármányosparázsvarázspokolikőrpuncspancslódítóbódítóka, hazánkban is népszerűek. Ez utóbbi ősszel újra megjelenik a Móra Kiadónál.
Számos művéből film, rádió- vagy tévéjáték is született. Az 1984-es filmklasszikus után idén új alkotógárda kapta meg A Végtelen Történet megfilmesítési jogait.
Michael Ende irodalmi munkásságáért számos rangos német és nemzetközi díjban részesült. 1995. augusztus 28-án hunyt el Stuttgartban, ám alkotásaiban tovább él: könyveit több mint 40 nyelvre fordították le, és összesen 35 milliónál is több példányban keltek el. Az életét, műveit bemutató múzeum a müncheni Blutenburg kastélyban található Nemzetközi Ifjúsági Irodalmi Könyvtárban várja a látogatókat.
Győri László műfordító 1954-ben született. Emlékei szerint az óvodában könyvmoly volt a jele. A pesti bölcsészkaron történelem–német–skandinavisztika szakon szerzett diplomát. Munkatársként, rovatvezetőként, majd utolsó rádiós éveiben a Társalgó és az Irodalmi Újság című műsor felelős szerkesztőjeként és zenei műsorok riportereként összességében harminc évig szerkesztett és vezetett kulturális műsorokat a Magyar Rádióban. Cikkei többek között az Élet és Irodalomban, a KRITIKÁban, a Mozgó Világban, a Muzsikában és egyéb folyóiratokban jelentek meg.
Műfordítással egyetemista korában kezdett foglalkozni. Györffy Miklós és Elbert János fordítószemináriumaira járt, első fordításait is ekkor, a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején készítette. Günter Grass két regényének fordításáért 2009-ben megkapta a Wessely Lászlóról elnevezett műfordítói díjat.
