A tehetős német család – az apa Georg, az anya Anna és a kisfiuk Georgie – a hétvégére a tóparti nyaralójukba utazik. Miközben az apa és fia vitorlázni megy, az anya a vacsorát készíti a konyhában.
A nyugalmat egy fiatalember felbukkanása zavarja meg, Peter néhány tojást szeretne kölcsönkérni. Kiderül, hogy a nem kívánt látogatónak társa is van, a szemtelen és erőszakos Paul. Ráadásul nincs kedvük távozni.
Amikor Georg visszatér, és ki akarja dobni őket, lehull az álarc, a két ifjú terrorizálni kezdi a családot. Kegyetlen játék veszi kezdetét, Georgék csak magukra számíthatnak.
Az 1997-ben készült 108 perces osztrák filmdráma rendezője Michael Haneke, aki a filmet saját forgatókönyvéből készítette.
A Furcsa játék című filmet ma este, azaz június 10-én láthatod a Cinemax 2 csatornáján 20 óra 30 perces kezdettel. A rendező Arany Pálma jelölést kapott a 97-es cannes-i filmfesztiválon. A filmet jelenleg megnézheted a videa.hu oldalán is.
Ha szeretnél a legfrissebb ma esti filmajánlónkról értesülni, akkor mentsd el ezt a linket, ezen mindent megtalálsz: https://librarius.hu/tag/film-ma-estere/. A legtöbb ajánlott filmünk megnézhető az interneten is, tehát ezen a linken valójában egy egész nagy filmtárat találsz.
Michael Haneke rendezőről:
Michael Haneke osztrák filmrendező, forgatókönyvíró és producer, 1942. március 23-án született Münchenben, Németországban. Haneke a kortárs filmművészet egyik legelismertebb alakja, akinek munkái gyakran vizsgálják az erőszak, az elidegenedés és a társadalmi problémák kérdéseit.
Haneke Bécsben nőtt fel, és a Bécsi Egyetemen tanult filozófiát, pszichológiát és drámát. Pályafutását a német és osztrák televízióban kezdte, ahol több televíziós filmet készített. Első nagyjátékfilmje, a „Der siebente Kontinent” (A hetedik kontinens) 1989-ben jelent meg, és azonnal felhívta magára a figyelmet a hétköznapi élet brutális és rideg ábrázolásával.
Haneke karrierje során számos nemzetközi elismerést nyert. Kiemelkedő filmjei közé tartozik a „Funny Games” (1997), amelyet 2007-ben angol nyelven is újraforgatott, a „La Pianiste” (A zongoratanárnő, 2001), amely elnyerte a Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri nagydíját, a legjobb női és férfi alakítás díját. A „Cache” (Rejtett, 2005) szintén jelentős kritikai sikert aratott.
A legnagyobb elismerést a „Das weisse Band” (A fehér szalag, 2009) és az „Amour” (Szerelem, 2012) című filmjei hozták meg számára. Az előbbi elnyerte a Cannes-i Arany Pálmát, míg az utóbbi szintén Arany Pálmát nyert, és az Oscar-díj legjobb idegen nyelvű film kategóriájának győztese lett.
Haneke filmjei ismertté váltak precíz rendezésükről, a hosszú beállításokról és a minimalista, de érzelmileg intenzív stílusukról. Munkáiban gyakran feszegeti az emberi természet és a modern társadalom sötét oldalait, szembesítve a nézőt saját erkölcsi és etikai kérdéseivel.
Michael Haneke ma is aktív a filmiparban, és továbbra is jelentős hatással van a kortárs filmművészetre.