Egy kísérlet arra, mennyire őszinték a Facebook-ot használó emberek

Lackó Gábor: Na, fogadjunk!

Azelőtt csak négy-öt barátom volt, mára azonban a Facebook-nak köszönhetően baráti köröm jelentősen kibővült. Jelen állás szerint 543 barátnővel és 296 baráttal állok napi kapcsolatban. Gyakorta informálnak családi ünnepeikről, üdüléseikről, sikeres gyerekeikről, hercig unokáikról. Remekbe sikerült tortákról és ínycsiklandó pecsenyékről kapok híradásokat felhőtlen boldogságot sugárzó fotók kíséretében. Barátaim egy része lájkkal jelzi, hogy ezek a hírek őket is boldogabbá tették. Esténként azzal a megnyugtató tudattal hajthatom álomra a fejemet, hogy valamennyien kiegyensúlyozott, örömteli életet élnek, és kicsattannak az egészségtől.

Mindössze egy, még a Zuckerberg éra előttről származó, azaz offline barátom vonta kétségbe a FB-ra feltett fotókra küldött reakciók őszinteségét. Meggyőzésemre egy fogadást ajánlott: a következő két hónapban hetente tegyek fel magamról olyan fotókat, melyeken irigyelt turisztikai célpontok előtt pózolok, lehetőleg napsütésben. A fogadás tárgya az volt, hogy mennyi idő alatt tűnnek el teljesen a lájkok és a jókívánságok. Amennyiben a lájkmentes állapot a hetedik képnél, vagy annál előbb áll be, vesztettem.

Mindenekelőtt elvégeztem egy Photoshop tanfolyamot, hogy a kívánt hátteret és a hangulatfestő mellékfigurákat elő tudjam állítani, valamint arcomat fiatalosra és napbarnítottra varázsolni. Az első kép hátterének a sydney-i operát választottam, a tengerparton állok. Bónuszként egy, a vízből éppen kiugró delfint is a kép szélére helyeztem. 342 lájkot, 121 tapsoló kezet, és 43 olyan kommentárt kaptam, melyben a barátaim örömüket fejezik ki, és további jó utat kívánnak.

Három nap múlva az ausztrál sivatagban állok, mögöttem a mágikus Uluru hegy mélyvörös tömbje izzik a lenyugvó nap sugaraiban, kenguruk legelésznek a közelemben. A lájkok száma 187-re, a jópofa bejegyzések száma 28-ra csökkent. Vártam néhány napot.

A harmadik képen a Taj Mahal oszlopsora alatt majmokat etetek, mellettem színes száriban indiai szépségek vonulnak. 37 lájk, nulla tapsoló kéz, 12 további jó utat, és 14 olyan megjegyzés, melyekből akár némi rosszindulat is kiolvasható.

Azt hiszem, a negyedik képnél egy kicsit túllőttem a célon: éppen egy okkersárga Lamborghinibe szállok be, a volánnál a fiam látható, mögöttem a Golden Gate sejlik a ködben. A szöveges részben megjegyzem, hogy fiam a Berkeley évfolyamelsője lett alkalmazott kibernetika szakon, és a diplomaátadásra érkeztem. 8 lájk – vannak akik gépiesen nyomkodják a gombokat -, 43 vélekedés a származásomat illetően, 25 a nemi identitásomat kérdőjelezte meg. Plusz 22 törlés.

A leszálló ágú tendencia visszafordítása reményében egy hét múlva nem túl sportszerűen Ópusztaszerről jelentkeztem. A Feszty körkép előtt dacosan mellet domborítok, mögöttem a hét vezér vérszerződik. Barátaim azonban átláttak a szitán, és a kívánt hatás elmaradt: mindössze nyolc lájk, néhány cinikus kommentár, meg egy félreértés: egy fokföldi barátom az önkéntes véradás propagálásáért elismerését fejezte ki.

Ekkor minden mindegy alapon elengedtem a fantáziámat: a wimbledoni VIP páholyban ülök Roger Federer és Scarlett Johansson között. Jobb kezemben pezsgőspoharat tartok, a ballal éppen egy osztrigát közelítek a számhoz, Scarlett buja pillantásokat lövell felém. Itt vesztettem el a fogadást, a kapott kommentárokat a nyomdafesték tűrőképességének korlátai miatt nem idézném. Néhány nappal később tértivevényes levél érkezett: az adóhivatal érdeklődött a vagyoni helyzetemben bekövetkezett esetleges változások iránt.

Ekkor hagytam abba. Másnap tömören és szikáran közzétettem, hogy életem értelme, Fifi, nyolc és féléves korában tragikus hirtelenséggel az örök vadászmezőkre távozott. Mellékelve egy nyújtózkodó sziámi macska fényképe. 539 könnyeket hullató emotikon, 83 bátorító komment, és 23 GIF, melyeken egy két lábon ágaskodó fehér kiskutya a mellső mancsával dobogó vörös szíveket dobál a levegőbe.

Mégiscsak jók az emberek.

A legfrissebb irodalmi hírek

Megosztás: