Élményolvasó – Annie Ernaux: Lánytörténet
Ez az ötödik mű, amit ettől a lebilincselően egyenes, kíméletlenül feltárulkozó különleges asszonytól olvasok, aki saját mélyfeltáró énkutatásaihoz tökéletes írói stílust talált.
A Nobel-díjas francia írónő önmagán keresztül úgy pillant az emberbe, hogy végső soron akár mindenki magára ismerhet, s eközben kort és változásokat ábrázol kívül s belül.
Talán ezt a könyvét éreztem a legkevésbé erősnek, de vigyázok ezzel, mert nagyon magas a mérce. A Lánytörténet a szüzesség, csudát: az ártatlanság elvesztése, még pontosabban a bezárt gyermek felnyitása, a nővé alakulni vágyó lány mikroszkopikus testi-lelki krónikája, lemondva minden banális vádról a külvilággal kapcsolatban.
Ez a felkavaró mintha-szenvtelenség teszi elementáris alkotóvá; törekvését, hatását és erejét talán jól kifejezi egyetlen idézet is:
„Az írás azért lehetőségek sokasága, mert a dolgoknak nincs jelentésük abban a pillanatban, amikor átéljük őket.“
Ernaux bizonyosan a legnagyobb kortárs emlékezet-utazók egyike.
