Június 20-án 11 órától, a Fiumei úti sírkertben vesznek végső búcsút Máthé Erzsi színművésztől – közölte szerdán Facebook-oldalán a budapesti Katona József Színház.
A Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, valamint Budapest díszpolgára címmel kitüntetett színművész, a Katona József Színház alapító tagja május 8-án, néhány nappal 96. születésnapja előtt hunyt el.
Máthé Erzsit a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti.
Máthé Erzsi Mertz Erzsébet néven Budafokon született 1927. május 16-án. A kereskedelmi iskola után titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ezután főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel.
A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett, mestere volt többek között Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda.
Friss diplomásként 1948-ban a Vígszínházhoz szerződött, akkoriban változtatta nevét Máthé Erzsire. A színházak államosítása után Pécsre ment, 1952-től a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz.
Rendkívül sokoldalú művész volt, alkati adottságai miatt pályája kezdetétől fogva sok olyan, klasszikus hősnő és kemény, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá, mint Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd), Xiména (Corneille: Cid), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri) vagy Goneril (Shakespeare: Lear király).
A Katona József Színházban eltöltött csaknem harminc év sokféle szerep eljátszására adott számára lehetőséget, volt Philaminte (Moliere: Tudós nők), Volumnia (Shakespeare: Coriolanus), Klumpetné (Parti Nagy Lajos: Mauzóleum), Brigitta asszony (Heinrich von Kleist: Az eltört korsó), Maria Josefa (Lorca: Bernarda Alba háza), az öregasszony (Spiró: Koccanás) és Madame Gatteau (Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája).
Kiváló humorérzéke, karikírozó képessége vígjátékokban is kitűnően érvényesült; a televízióban Tábori Nórával együtt évekig ők voltak a Szeszélyes évszakok Juliska-Mariska párosa.
Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban szerepelt: Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű televíziós változatában.
Máthé Erzsi minden elismerést megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998) volt. 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a nemzet színésze volt. 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012-ben Hazám-díjjal, 2013-ban Kállai Ferenc-életműdíjjal tüntették ki.
