Illyés Gyula halálának 40. évfordulója és a költő, író, valamint felesége, Kozmutza Flóra 2002 óta védett síremlékének felújítása alkalmából tartott megemlékezést pénteken Budapesten, a Farkasréti temetőben a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) .
Feladatunk és megkerülhetetlen kötelességünk helyre tenni a múltat és megismertetni magyarságunk értékeit a jelen, valamint a jövő generációkkal – jelentette ki köszöntőjében Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója a megemlékezésen. Ennek a múltnak és közös nemzeti kincsnek része Illyés Gyula és felesége, múzsája Kozmutza Flóra is, aki gyógypedagógusként maradandót hozott létre.
A NÖRI fontosnak tartja a védett sírokban nyugvók leszármazott családtagjaival való folyamatosan kapcsolattartást. Móczár Gábor szerint az ország mintegy 700 helyszínen található 6200 védett sír méltó gondozása, nélkülük nem volna lehetséges. Móczár Gábor beszédében megköszönte az MMA-nak a sírhely felújításában és a szervezésben nyújtott támogatását.
Illyés Gyula síremléke mellett állva egy nagy életműre emlékezünk – jelentett ki Richly Gábor, az MMA főtitkára.
„Halálának 40. évfordulóján együtt tisztelgünk a művészetért, és a művészet eszközeivel más célokért is oly sokat tevő, sokat küzdő író, drámaíró, műfordító lapszerkesztő életműve előtt. Az előtt a hagyaték előtt, aminek irodalmi és közéleti szerepe, korszakokat összekötő ereje megkerülhetetlen” – magyarázta.
Richly Gábor szerint Illyés Gyula életművének gazdagsága, szellemi hatása a mai napig tetten érhető és példaként szolgál a kortárs művészeknek is. Az akadémia több alkalommal is kifejezte már nagyrabecsülését az író iránt: Illyés Gyula nevét viseli az évente adható rangos díj, a forradalom 60. évfordulójára 1956-57-es naplójegyzeteiből jelent meg kötet, tavaly kétnapos konferenciával emlékeztek munkásságára és a közeljövőben kiállítás nyílik majd művészetéről.
Illyés Gyula néhány éves párizsi tartózkodás kivételével Magyarországon élte le életének 80 évét – hívta fel a figyelmet Mezey Katalin prózaíró, költő, az MMA tagja.
„Így sorsa szorosan belefonódott a magyar történelem egyik legnehezebb évszázadába, amelynek három diktatúra, két világháború és egy fegyveres harc, súlyos megtorlással végződő forradalom volt a mérlege” – hangsúlyozta.
Illyés Gyula ebben a nehéz korszakban több lírai műfajban is alkotott. Életműve magába foglalja a regény, a szociográfia, a dráma, az esszé műfajait. Számos nagyhatású publicisztikája és eszéje jelent meg: a szociográfiai és folklórgyűjtés, műfordítás és a szerkesztői munka is szellemi erejének a bizonyítéka – mondta Mezey Katalin, aki kitért arra is, hogy az író gyerekkorában a Tolna vármegyei Felsőrácegrespusztán ismerte meg a pusztai emberek kiszolgáltatottságát, reménytelen szegénységét, majd édesanyjával 14 éves korában került Budapestre.
Aktivitása, műveltsége és tájékozottsága adott tekintélyt a népi írók mozgalmának, pályakezdő évtizedeinek eredménye, amikor háromszor is elnyerte a Baumgarten-díjat – hívta fel a figyelmet Mezey Katalin.
Mezey Katalin szerint Illyés Gyula hatalmas és szerteágazó életműve, művészi értékeinek elemzése máig kevesebb figyelmet kap.
„Ez a mai ünnepség adjon mindannyiunknak reményt arra, hogy a 21. század nagy kihívásai, nemzeti létünk sokféle fenyegetettsége ismét felkelti a magyar szellemi élet figyelmét Illyés Gyula életműve, közösségi elkötelezettségű munkásságának értékei és aktualitása iránt” – hangsúlyozta Mezey Katalin.
