Ligeti György műveiből centenáriumi koncertsorozatot rendezett a magyar zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából a hétvégén a párizsi Cité de la Musique (Zene városa), ahol koncerteken, konferencián és egyéb programokon keresztül ismerkedhettek a francia érdeklődök Ligeti munkásságával és annak gyökereivel a népzenétől kezdve az afrikai hatásokon át Bartók-művekig.
A legjelentősebb franciaországi zenei központ rendszeresen meghirdetett tematikus hétvégéi egy műfajt, egy zenészt, egy hangszert vagy egy földrajzi helyet középpontba állítva invitálják különleges zenei utazásra a párizsiakat.
A március 3. és 5. között megrendezett Week-end Ligeti 100 elnevezésű programsorozat legfőbb eseménye szombat este az Inspirations folkloriques (Népzenei inspirációk) című szimfonikus koncert volt a Cité de la Musique hangversenytermében.
Madaras Gergely vezényletével az Orchestre de chambre de Paris (Párizsi Kamarazenekar) „a zseniális komponistát magyar gyökereivel és a példaképének tekintett Bartók Bélával szembesítette, akinek népzenekutatói munkássága erősen meghatározta Ligeti művészetét is” – olvasható a koncertterem honlapján. A hangverseny első részében Bartók Román népi táncok című műve után Ligeti Hegedűversenye csendült fel Carolin Widman hegedűművész közreműködésével, a szünet után pedig Bartók Béla Divertimentójával és Ligeti Concert Românesc című művével zárult a koncert, amelyre minden jegy elkelt.
A zenei központ Ligeti és Afrika címmel pénteken egy egész napos mesterkurzust szervezett Julien André és Simha Arom népzenekutatók és hangszeres művészek közreműködésével a XX. századi zeneszerzés és az Afrikában alkalmazott zenei hangzások és eszközök közötti összefüggésekről.
Az útját folyamatosan kereső magyar zeneszerző avantgárd korszaka után az 1970-es években kezdett ismét a hagyományhoz, a harmóniához és a ritmushoz vonzódni, és a délkelet-ázsiai kultúrák zenéje nyomán új harmóniákat, az afrikai népek zenéjében pedig új ritmikai struktúrákat keresett.
A Ligeti, a ritmusok forrásában című koncerten péntek este az Ensemble intercontemporain nevű együttes a komponista műveinek karibi és afrikai hatásaira világított rá, míg a francia Quatuor Béla (Béla vonósnégyes) szombat délután Ligetinek a Budapesten komponált és a későbbi, Ausztriában, írt műveit hasonlította össze.
Roberto Negro zongora- és Émile Parisien szaxofonművészek pedig Ligetinek az 1950-es években komponált Éjszakai metamorfózisok című vonósnégyese átiratát szólaltatták meg.
Vasárnap Pierre-Laurent Aimard zongoraművész Ligeti zongoraetűdjeiből ad koncertet, miközben zenészek játékos zenei foglalkozások keretében gyerekekkel ismertetik meg a magyar zenei hagyományokat.
